46. TransELTE Konferencia

2019. március 21-22.

Előzetes program (HU)

Preliminary programme (EN)

 Új kiadványaink

ÚJ! Robin Edina 

Fordítási univerzálék és lektorálás

 

Ildikó Horváth (ed.)

Latest Trends in Hungarian Translation Studies

 

 Robin Edina, Varga Dóra Ágnes

Fordítástudomány - fordításban

 fordtud

Robin Edina, Zachar Viktor (szerk.)

Fordítástudomány ma és holnap

 

FT 21 program 2018/2019 

2018. 11. 29.: Mány Dániel

Eufemizmus, orvosi szövegek és fordítás

 Új képzésformák - TÁVOKTATÁSBAN!

SZAKFORDÍTÓ ÉS TERMINOLÓGUS (gazdasági és jogi)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ

 

Pannónia Korpusz 

  Országos vizsgák

ÚJ! TÁJÉKOZTATÓ

Jelentkezési határidő: 2019. február 11.

A beérkezés számít, nem a postai feladás!!!

Jelentkezési lapok az Országos vizsgák menüpontban, az egyes vizsgák leírásánál.

A 2019. tavaszi szakfordítói vizsga időpontja:

A szakfordítói vizsga első napja (általános szöveg)

2019. március 11., hétfő, 13.00-13.30 regisztráció

13.30-16.30 írásbeli vizsga

A vizsga második napja (szakmai szöveg) 

2019. március 12., kedd, 8.30-9.00regisztráció

          9.00-13.00 írásbeli vizsga

Szakfordító-lektori vizsga:

2019. március 12., kedd, 8.30-9.00 regisztráció

          9.00-13.00 írásbeli vizsga

Tolmács/ szaktolmács/ konferenciatolmács vizsga:

Az írásbeli vizsga időpontja:

 2019. március 13., szerda, 9.00-9.30 regisztráció, 

 9.30-11.30 írásbeli vizsga

A szóbeli vizsga időpontja:

2019. április-május (értesítés szerint)

A vizsgák helyszíne:

 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár, Mária Terézia terem

Vizsgafelkészítő:

Tolmácsvizsga felkészítő:
2019. március 1.., 9:30-12:45 (15 perc szünettel)
Szakfordító vizsga felkészítő:
2019. március 1., 13:00-16:15 ( 15 perc szünettel)

           

Szent Jeromos Alapítvány, a magyar fordító- és tolmácsképzés támogatásáért         

jeromos2

FELHÍVÁS

1%

Kérjük a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hallgatóit, öregdiákjait, tanárait és mindenkit, akit érdekel a fordítás és tolmácsolás ügye, hogy jövedelemadójuk 1%-ával támogassák Alapítványunk célkitűzéseit.

Ehhez a személyijövedelemadó-csomagban található rendelkező nyilatkozaton a Szent Jeromos Alapítvány adószámát kell feltüntetni:

18166143-1-42

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2016-ban alapítványunkat jövedelemadójuk 1%-ával támogatták/támogatják. A felajánlott összeget a fordítóképzésben részt vevő hallgatók támogatására, tavaszi konferenciánkra és a „Fordítástudomány” c. folyóirat kiadására fordítottuk.

Szent Jeromos Alapítvány

 

 

Mióta van jelen a tanszék életében, milyen szerepköröket töltött be?

1990 óta, vagyis 28 éve. Mindenféle tantárgyat tanítottam már: fordítás-előkészítést: rövid szövegeken keresztül szótár- és lexikonhasználatot; glosszáriumkészítést, valamint mindazokat az előkészítő lépéseket, amelyek a diplomamunka elkészítéséhez szükségesek. Az EU-s szaknyelv képzésénél angolról magyarra fordítást; magyarról angolra fordítástechnikát, jogi angolt és gazdasági angolt is mind a két irányban, és az utóbbi években angolról magyarra fordítástechnikát.

Hogyan jött a fordítás mint szakma, illetve annak oktatása?

A családomban hagyomány volt a nyelvtudás. Édesapám németül, angolul és franciául beszélt és olvasott. Én csak angolul és oroszul tanultam meg. A gimnáziumi orosztanárom, Szőke Ágnes, különlegesen jó tanár volt; ő szerettette meg velem a fordítást.

Az angol nyelvet másodéves egyetemista korom óta tanítom, egyénileg és csoportosan is. A fordítás tanítását e tanszéken Láng Zsuzsa vezető tanárnőnek köszönhetem, mert ő hívott ide. Nagyon sokáig ő volt az angol tanári szakcsoport vezetője. Az elmúlt években sok más megbízott oktató is megfordult a tanszéken, de én itt ragadtam, mert annyira megszerettem ezt a munkát. Alapelvem az órák műhelyjellege. Amikor pl. angolról magyarra fordítunk, tekintsük a forrásszöveget egyfajta meghódítandó izgalmas képződménynek; közelítsük meg azt minden oldalról és próbáljuk a lehető leghitelesebben visszaadni. Ez igazi szellemi kaland!

Hol dolgozott eddig?

Sok évig a Magyar Távirati Irodában – és ennek máig is érzem a hatását. A fegyelmet és koncentrált munkavégzést ott tanultam meg. Magyarországról szóló híreket kellett magyarról angolra fordítani. A Magyar Rádió angol szekciójában híreket fordítottam angolra, amelyeket aztán stúdióban magnóra mondtam.

A rendszerváltás idején, 1988 és 1990 között egy ma már nem létező angol nyelvű havilapnál, a Hungarian Observernél voltam szerkesztőségvezető. A cikkek megrendelésében és szerkesztésében is részt vettem.

Éveken át külső fordítója voltam a National Geographic magazinnak. Nagyon szép szakmai feladat volt – ahogyan a Britannica Hungarica egyik pótkötete is, melynek néhány szócikkét fordítottam. Mindkét magas presztízsű munkához Straky Zoltán, kiváló fordító barátom ajánlott be – ugyanis a szakmánkban óriási szerepe van a referenciáknak.

Van esetleg egy vicces anekdota, amelyet megosztana több évtizedes fordítói múltjából?

A nyolcvanas évek közepén az amerikai képviselőház delegációját fogadták magyar parlamenti képviselők, és én voltam a két tolmács egyike. Hosszas tanácskozás után odajön hozzám Király István (abban az időben nagy tekintélyű irodalomtörténész és politikus), és azt mondja: „Ne haragudjon, de itt beszélgettünk a kollégákkal önről, és nem tudtuk eldönteni, hogy maga magyar vagy angol anyanyelvű.” Máig is töröm a fejem, hogy kérdése kritika vagy dicséret volt-e.

A kilencvenes évek elején a Lauder Javne iskola új épületének megnyitóján angolra kellett tolmácsolnom különböző személyiségek köszöntőit. Göncz Árpád köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az iskola létrejöttéért köszönet jár az amerikai kormánynak, a holland kormánynak és a Németh-kormánynak. Én meg persze mondtam, hogy We are thankful to the American, the Dutch and the German Government”. Göncz Árpád, félretéve szövegét, erre odaszólt, hogy a kedves tolmács urat ki kell javítania, mert ő bizony Németh Miklós kormányára gondolt nem a német kormányra. Mondanom sem kell, az epizód nagy derültséget okozott.

Hogyan lehet kezelni a stresszt tolmácsolásnál?

Nagyon alaposan fel kell készülni. Volt pl. olyan egyórás szinkrontolmácsolásom, amelyre egy egész hétig készültem és 3 oldalas glosszáriumot készítettem.

Érdemes a kétnyelvű felkészülési jegyzeteket odavinni a kabinba. Konszekutív tolmácsolásnál is hasznos, ha a jegyzeteink ott lapulnak a zsebünkben. Még ha nem is használjuk, a tudat, hogyha akarnánk, belenézhetnénk – erősít.

Bizony előfordul, hogy közvetlenül a tolmácsolás előtt az ember tényleg kék meg lila az izgalomtól. Ilyenkor mondd azt magadnak: „Ezek szerint nem találtak nálad jobbat. Hát akkor érjék be veled!”

Ön szerint mi az, amire a legjobban oda kell figyelni a szakdolgozatnál fordítói specializáción?

Az első: miért írta meg a művet a szerző? Mi a központi üzenet? Ez általában 3-5 mondatban összefoglalható. Ha valaki képtelen néhány mondatban összefoglalni, hogy ez a 30 000 leütéses szöveg miért született meg, akkor nem értette meg.

A második: milyen a szerző viszonya a témához: objektív, szenvedélyes, térítő jellegű, vagy akár gunyoros. A témavezető segítségével e két kérdést tisztázni kell.

Fejleszthető ez a fajta tudatosság?

Igen, de csak akkor, ha az ember jól fogadja a kritikát. Az a fajta műhelymunka, amelyet az óráimon igyekszem létrehozni, pont ezt segíti elő; ki-ki nyitott elmével vesz részt, beteszi a közösbe, amit tud, hajlandó meghallgatni, ha más esetleg teljesen mást gondol, vagyis eszmebörze jön létre.

Milyen jövőt jósol a fordításnak?

A fordítói feladatok előre modellezhető részét egyre inkább át fogják venni a gépek. A klisévé merevedett fordulatokat sokszor már mi is gépként fordítjuk, és ehhez a fordítói memóriák már most is nagy segítséget nyújtanak. Ugyanakkor az emberi munkaerő soha nem szorul ki teljesen. Egyrészt azért, mert vannak nem sztereotipizálható szövegtípusok. Másrészt, amikor a fordítások egy részét már a gépek végzik, akkor az emberi lektorálás jelentősége nő majd meg. Számszerűleg kevesebb, de magasabban képzett nyelvi szakértőre mindig szükség lesz.

Ön szerint mi kell ma ahhoz, hogy valaki sikeres fordító legyen, mikre kell odafigyelni, miket kell elkerülni?

A fordítói sikeresség két eleme, a minőség és a mennyiség: tűz és víz. Ha valaki jól teszi a dolgát, akkor sok megbízást kap. Ha viszont nem méri fel helyesen, hogy mennyi az az optimális mennyiség, amelyet még az ő saját legjobb szintjén meg tud csinálni, akkor előbb-utóbb e nagy mennyiségű munka lerontja a minőséget.

Az a baj, hogy ha az ember elkezd jól keresni fordítóként, akkor azt hiszi, hogy egy-egy kiugró hónapnak kell mostantól a standardnak lennie, és akkor sajnos előbb-utóbb kiég. Ez nem vicc. Ismerek olyan embereket a szakmában, akik éveken át reggeltől estig dolgoztak, sok pénzt kerestek, hírnevet szereztek, de aztán egy ponton túl az emberi kreativitás kiürül. Egyik napról a másikra azon veszi észre magát, hogy meggyűlöli a fordítást. Onnantól kezdve azután egyáltalán nem tud dolgozni.

A siker egyik titka tehát a lelkierő, hogy tudjunk munkát elutasítani. Nem szabad bármilyen határidővel bármit elvállalni. Legyünk magunkkal szigorúak és őszinték, mert a puhaság később visszaüt. Nálam az vált be, hogy egy-egy nehezebb projekt után, amikor napi 10-12 órát fordítottam, többnapos szünetet tartok. Akkor meg kell próbálni akár be se kapcsolni a gépet, legyen teljes az „elvonókúra”, hogy visszajöjjön a betűéhség.

Mit szeret a fordításban?

Számomra a fordítás kaland. A mindennapi életben félénk, a váratlan helyzeteket kerülő ember vagyok. A fordításban viszont nagyon lázba tud hozni, ha olyan gondolatokat fordíthatok, amelyek nekem még sosem jutottak eszembe, vagy azt érzem, hogy nem csak, hogy nekem nem jutottak eszembe, hanem az olvasóknak is új lesz. Ilyenkor azt se bánom, ha reggeltől estig szótároznom kell, mert nagyon nehéz a szöveg. Ha az a szöveg hozzátesz valamit az egyetemes tudáshoz, vagy egy szűkebb közösség világismeretéhez, akkor bármire képes vagyok. De ennek sajnos az ellenkezője is igaz: ha manipulatív, vagy már százak által elismételt, érdektelen, rosszul megírt szövegről van szó, akkor nagyon szenvedek.

Mi a három legfontosabb érték az életében?

A kérdést a munkára leszűkítve: a tájékozottság, a műveltség és a szókincs. A műveltség egész életre szóló program: hatéves kortól folyamatosan építjük. A klasszikus műveket érdemes elolvasni, átgondolni és, amit lehet, megjegyezni belőlük.

A tájékozottság sokkal inkább tapad a mai naphoz. Az ember folyamatosan figyelje a médiából azokat a híreket, információkat, amelyeket fontosnak tart. Legyen naprakész.

A szókincs pedig mind a műveltséggel mind a tájékozottsággal kapcsolatos tudatos tevékenység, hiszen mindazok a szavak, kifejezések, amelyeket látunk, hallunk, részben ismertek, részben újak. Vegyük a fáradtságot, hogy folyamatosan megnézzük a szótárakban, ha bármi újjal, akár egy régi kifejezés újfajta jelentésével találkozunk. Soha nem szabad azt mondani, hogy nekem már nincs szükségem szótárra. Kilencven éves korunkig is szükségünk lesz rá, mert a nyelv változik, nekünk pedig vele együtt kell fejlődni.

Van olyan téma, amelyről szeretne beszélni, ami esetleg érdekelhetné a nyelvi közvetítőket?

Igyekezzenek a fordítandó szöveghez közép-európai értelmiségiként viszonyulni. Ne az legyen munkájuk középpontjában, hogy én csak egy fordító/tolmács vagyok, aki minél hamarabb átteszi egy másik nyelvre a szöveget és aztán le van tudva a dolog. Először is olvasóként viszonyuljanak a szöveghez. Megnézni, hogy rám miként hat a szöveg. Ha megvizsgáltam, hogy rám miként hat, és szerencsés esetben jól, mert tetszik, és tanulok belőle, sőt, esetleg még szórakoztatónak is találom, akkor nagyobb az esély, hogy az az írásmű, az a fordítás, amelyet létrehozok, meg tudja ismételni ugyanezt az élményt az olvasókban is.

Mit üzen a jelenlegi/jövőbeli hallgatóknak?

Továbbra is vegyék komolyan a magyar nyelvi tudatosság szinten tartását. A mesterszak két éve alatt kénytelenek magyarra is fordítani, ha örülnek ennek, ha nem. Később lehet, hogy tudják úgy irányítani, hogy csak idegen nyelvre fordítsanak. Ennek ellenére, ha úgy érzik, hogy már hosszabb ideje nem kellett magyarra fordítani, akkor akár saját kezdeményezésre írjanak naplót, levelet, cikket. Kultiválják a magyar nyelvet, hogy ne jöjjenek ki az írásbeli megszólalás gyakorlatából magyarul sem. És legyenek jól tájékozottak akkor is, ha az adott élethelyzetük ezt szakmailag éppen nem kívánja meg.

Submit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn