TransELTE 2019 Konferencia

2019. március 21-22.

Program (HU)

Programme (EN)

AIIC Interpreters' Bar Camp 

morning

afternoon

 

Pályázat!

Les voyages forment la jeunesse

 

 ELŐADÁS! Pascale Andréani,

a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete

 

FT 21 program 2018/2019 

2019. 01. 31.: Benedek Enikő

Ahl al-Kitāb girl – Pakisztáni-magyar kulturális különbségek szerepe a hivatalos személyi dokumentumok fordításában

 

 Új kiadványaink

ÚJ! Robin Edina 

Fordítási univerzálék és lektorálás

 

Ildikó Horváth (ed.)

Latest Trends in Hungarian Translation Studies

 

 Robin Edina, Varga Dóra Ágnes

Fordítástudomány - fordításban

 fordtud

Robin Edina, Zachar Viktor (szerk.)

Fordítástudomány ma és holnap

 Új képzésformák - TÁVOKTATÁSBAN!

SZAKFORDÍTÓ ÉS TERMINOLÓGUS (gazdasági és jogi)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ

 

Pannónia Korpusz 

  Országos vizsgák

ÚJ! TÁJÉKOZTATÓ

Jelentkezési határidő: 2019. február 11.

A beérkezés számít, nem a postai feladás!!!

Jelentkezési lapok az Országos vizsgák menüpontban, az egyes vizsgák leírásánál.

A 2019. tavaszi szakfordítói vizsga időpontja:

A szakfordítói vizsga első napja (általános szöveg)

2019. március 11., hétfő, 13.00-13.30 regisztráció

13.30-16.30 írásbeli vizsga

A vizsga második napja (szakmai szöveg) 

2019. március 12., kedd, 8.30-9.00regisztráció

          9.00-13.00 írásbeli vizsga

Szakfordító-lektori vizsga:

2019. március 12., kedd, 8.30-9.00 regisztráció

          9.00-13.00 írásbeli vizsga

Tolmács/ szaktolmács/ konferenciatolmács vizsga:

Az írásbeli vizsga időpontja:

 2019. március 13., szerda, 9.00-9.30 regisztráció, 

 9.30-11.30 írásbeli vizsga

A szóbeli vizsga időpontja:

2019. április-május (értesítés szerint)

A vizsgák helyszíne:

 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár, Mária Terézia terem

Vizsgafelkészítő:

Tolmácsvizsga felkészítő:
2019. március 1.., 9:30-12:45 (15 perc szünettel)
Szakfordító vizsga felkészítő:
2019. március 1., 13:00-16:15 ( 15 perc szünettel)

           

Szent Jeromos Alapítvány, a magyar fordító- és tolmácsképzés támogatásáért         

jeromos2

FELHÍVÁS

1%

Kérjük a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hallgatóit, öregdiákjait, tanárait és mindenkit, akit érdekel a fordítás és tolmácsolás ügye, hogy jövedelemadójuk 1%-ával támogassák Alapítványunk célkitűzéseit.

Ehhez a személyijövedelemadó-csomagban található rendelkező nyilatkozaton a Szent Jeromos Alapítvány adószámát kell feltüntetni:

18166143-1-42

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2016-ban alapítványunkat jövedelemadójuk 1%-ával támogatták/támogatják. A felajánlott összeget a fordítóképzésben részt vevő hallgatók támogatására, tavaszi konferenciánkra és a „Fordítástudomány” c. folyóirat kiadására fordítottuk.

Szent Jeromos Alapítvány

 

 

Hogyan jött a nyelvi közvetítői pálya?

A tolmácskarrieremet Szépe György tanár úrnak köszönhetem. Hallgató koromban a szegedi egyetemen részt vettem a francia–magyar kontrasztív nyelvészeti társaság munkájában. Eljárogattunk, hallgattuk a sok okosságot. Szépe tanár úr akkor a Nyelvtudományi Intézet munkatársa volt, időnként lejött az ülésekre. Beszélgettünk, mindenkit megismert egy kicsit. Egy évvel a végzés után Szépe tanár úr szervezte az AILA, a Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti Társaság konferenciáját Veszprémben, ahol angol, német, francia, orosz és természetesen magyar tolmácsolásra volt szükség. A tanár úrnak az volt az ötlete, hogy olyan tolmácsok kellenek, akik értenek a nyelvészethez és tudnak nyelvről nyelvre is dolgozni, és valahogy eszébe jutottam. Na, ez az a kezdet, amitől most már mindenkit eltántorítok, de amikor az én generációm kezdte a szakmát, a tolmácsképzés is csak akkor állt fel, és szinkrontolmácsképzés egyáltalán nem volt. Aztán, ahogy az lenni szokott, egyik megbízás hozta maga után a másikat. Egy pár hónapon belül előléptem főállású szabadfoglalkozású tolmáccsá. A fordítás a kezdetektől ott volt, sokszor ugyanazok a tolmács és fordító megbízóim.

Önt leginkább az European Masters in Conference Interpreting (Európai Uniós Konferenciatolmács – EMCI) képzésről ismerik a hallgatók. Kinek és miért ajánlja az EMCI képzést?

Valóban én koordinálom a legérdekesebb órát, a minikonferenciát. A nyílt napra rengetegen jönnek el, nagyon népszerű. A kabin varázsa mindenkit megfog. Főleg azoknak ajánlom, akik mind a két nyelvükből kellőképpen felkészültek és hajlandóak nem kevés időt és energiát áldozni, hogy a tolmácsolás minden fajtáját lefedjék. Cserébe előre megígérhetem, hogy nagyon fogják élvezni. Ha a hallgató tényleg belefekteti azt az energiát, amit megérdemel a képzés, meg ő maga, ez nagyon élvezetes szak. Eddig nálunk angol, német, francia, olasz, spanyol, holland és svéd nyelveken indul a képzés. A hallgatókat erős tanári gárda várja.

Milyen tanácsot adna a tolmács záróvizsgára/EMCI vizsgára?

A stresszkezelés nem könnyű dolog, ezt sokszor tapasztaltuk. Lehet, hogy a hallgató, aki hétről hétre jól teljesített, vizsgahelyzetben nem tudja úgy kezelni a stresszt, hogy ilyenkor is ugyanolyan teljesítményt tudjon nyújtani. Ne menjenek vizsgázni üres gyomorral. Nem jó az utolsó pillanatig gyakorolni. A legfontosabb pedig a pozitív hozzáállás: meg tudom csinálni, hiszen az órákon is ugyanezt csináltam. Arra kell gondolni, hogy a vizsgabeszédek sem lesznek mások, mint az órákon. És ne hallgassák meg a rémtörténeteket. Minden vizsgabizottság emberbarát. Nem arra vagyunk kíváncsiak, mit nem tudnak, hanem hogy tényleg tud-e olyan jól teljesíteni, ahogy azt várjuk. Mindenkitől azt várjuk, hogy sikerül neki.

Milyen stresszkezelési technikákat ajánlana?

A tolmácsolás stresszes munka. Nincs olyan, hogy valaki teljesen stresszmentesen lép be a kabinba, vagy a tárgyalóasztalhoz. Mindig van stressz, de ez nem baj, mert az emelkedett adrenalinszint fokozza a teljesítményt. De meg lehet tanulni kezelni a stresszt. Fontos a légzéstechnika, az kifejezetten segít. Vagy, ahogy egy orvos ismerősöm ajánlotta, a mentális stresszt alakítsuk fizikai stresszé. Például végigfutunk a folyosón. Fekvőtámaszt mindenki tud csinálni. Ha nem, guggolni mindenki tud. A jóga is segíthet, nincs olyan életkor, amikor nem lenne érdemes elkezdeni. A csokievés is jót tesz. A kávé nem használ, attól még jobban megy fel a vérnyomás. És ahogy mondtam, a pozitív gondolkodás talán a legfontosabb a vizsga, de bármelyik tolmácsolás előtt is: azért vagyok itt, mert ezt már megtanultam. Ezt már tudom csinálni. Nagyon sokszor csináltam már jól. Most is meg tudom csinálni, azért bízták rám ezt a munkát. A közönség nagyon hálás tud lenni, hiszen a tolmácsolás segítő szakma. Sokszor segít, ha a tolmács lát egy szimpatikus arcot a közönségben, akiről látszik, hogy „ráhangolódott” a tolmácsolásra.

Milyen tanácsot adna az itt végzett tolmácstan hallgatóknak a karrierjük beindítása érdekében?

A legfontosabb tanácsom: nem szabad a szakmai elveket feladni. Ez nem könnyű, mert akik úgy mennek ki tőlünk, hogy tényleg fordítani és tolmácsolni szeretnének, azok keresik a lehetőségeket, szeretnének mindent elvállalni, boldogok, hogy lehetőséghez jutnak. Gyakran mélyen áron alul vállalnak el megbízásokat, csak azért, hogy lehetőséghez jussanak. Én ettől minden hallgatómat eltántorítanám. Inkább igyekezzenek több lábon állni, több mindent csinálni a nyelvvel. Nálunk szinte lehetetlen csak tolmácsolásból megélni. Kell is mellé a fordítás, hogy szinten tudják tartani a nyelvet. A tanítást is el kell vállalni. Emellett szeressék, élvezzék, amit csinálnak, amit megtanultak. A nyelvi közvetítés mindig tartogat valami érdekeset, ha ezt újra és újra felfedezik, elégedettek lesznek a szakmai életükben

Melyik tolmácsolási eseményére/fordítására a legbüszkébb?

Nagyon büszke voltam, amikor a Helsinki-folyamat, amelynek szervezete ma már az EBESZ, Budapesten alakult át. Hatalmas fórum volt és a világ minden tájáról jöttek kormányfők. Ezen a nagy konferencián mi a televízióstúdióban tolmácsoltunk, és másnap az ismerősök megállítottak, hogy hallottuk, hogy te voltál Kohl kancellár, hogy te voltál Bill Clinton.

Leginkább viszont azt említeném meg, amikor a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak Budapesten volt megbeszélése, a parasportoló egyesületek világszínvonalú képviselői gyűltek össze a Hélia hotelben. Amikor bementünk a tolmácskabinba, a berendezés mellett találtunk egy diktafon. Kérdeztük a technikust, hogy hát ez meg mi? A technikus azt felelte, hogy ezt az olasz siket sportolók jeltolmácsa tette be, mert otthon majd beszámolót kell írnia az eseményről. Az egyik legmaradandóbb szakmai élményem volt, hogy azokat embereket is meg kellett „szólítani”, akik a hangzó nyelvet nem hallották. Ekkor tudatosult bennem leginkább a tolmács felelőssége.

Megosztana a nyelvi közvetítői múltjából egy vicces történetet, érdekes anekdotát?

Jó sok évvel ezelőtt történt Bükfürdőn, hogy a Nemzetközi Balneológiai Társaság tisztújító közgyűlést tartott, és Ázsiából, Amerikából, a világ minden tájáról érkeztek a tagok. A fő nyelvek: magyar, angol, német és francia. Emellett japán és dél-koreai személyi tolmácsok is jelen voltak. Nekik nem kellett mindent tolmácsolni, mert a japán és dél-koreai szakemberek értettek a főbb nyelveken, és addig a dél-koreai tolmácsok kimentek a teremből. Elérkezett a tisztújítás, az újonnan megválasztott japán tagot felhívták a pódiumra. Rövid köszönőbeszédet mondott, amit a mellette álló tolmácsa fordított. Majd felinvitálták a koreai szakembert is, viszont a tolmács nem volt a teremben. Ilyenkor mit van mit tenni, a szervezők „odalökték” a japán tolmácsot, aki visszament a színpadra, és rezzenéstelen arccal, remek beszédet mondott. Megtapsolták őket, majd visszamentek a helyükre. Utána valamelyik kolléga megkérdezte: „Edina, hát koreaiul is tudsz?” „Dehogy tudok, de valamit kellett csinálni, ha már odalöktek.” Valamit mondani kellett, és ebben a szituációban azért eléggé megjósolható volt, hogy mit is mondhatott a koreai szakember. Ezért tanítjuk a szituációs anticipációt.

Melyek a legfontosabb értékek az életében?

Számomra a legfontosabb érték a családom és a barátaim. Szakmai szempontból pedig a megbecsülés a legkiemelkedőbb, hiszen az a legjobb, amikor az ügyfelek és volt hallgatók tartani akarják velem a kapcsolatot. Évek óta tolmácsolok olyanokkal, akikről elmondhatom, hogy őket is én indítottam el a pályán, és ez kimondhatatlan büszkeség. Csakúgy, mint a minikonferencián tanító kollégáim szeretete és megbecsülése.

Mit csinál a szabadidejében?

Ha van egy szabad hetem, akkor rohanok Angliába. Sokat olvasok, sok nyelvi tévét nézek online. És persze a családommal töltöm az időt.

Üzen valamit a (leendő) hallgatóknak?

Szívem szerint azt üzenném, hogy tanuljanak nagyon-nagyon sokat, és ennek érdekében próbáljanak kevesebbet dolgozni. De tudom, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak, és ezért sír a lelkem. Próbáljanak minden olyan lehetőséget megragadni, amelyeket mi kínálunk Önöknek. Ennél jobb alkalmuk nem lesz arra, hogy az igazi élethosszig tartó tanulásra, szakmai kíváncsiságra rászoktassák magukat. Ha ezt el tudják érni, az egész életükön végig fogja kísérni Önöket, és ez borzasztóan jó dolog. Aki tolmácsol és fordít, ott nincs olyan munka, amelyből ne lehetne tanulni, ami nagyon jó a mentális egészség szempontjából. Legyenek kíváncsiak, kitartóak, tanulják meg a szakmai alázatot. Utolsó gondolatként pedig kiemelném, hogy ne riadjanak vissza a spontán, előre nem látott lehetőségektől, hogy gyakorolják a szakmát.

Submit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn