FT 21 program 2018/2019 

2019. 05. 16.: Malaczkov Szilvia

Explicitáció a feliratozásban

ÚJ! MOST ELŐSZÖR!

AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÓ

NYÁRI EGYETEM AZ FTT-N!

 Új kiadványaink 

ÚJ! TransELTE 2018 tanulmánykötet

 Horvath TransELTE2018 BORITO

Robin Edina 

Fordítási univerzálék és lektorálás

 

Ildikó Horváth (ed.)

Latest Trends in Hungarian Translation Studies

 

 Robin Edina, Varga Dóra Ágnes

Fordítástudomány - fordításban

 fordtud

Robin Edina, Zachar Viktor (szerk.)

Fordítástudomány ma és holnap

 

TransELTE 2019 Konferencia

2019. március 21-22.

Program (HU)

Programme (EN)

AIIC Interpreters' Bar Camp 

morning

afternoon

 Új képzésformák - TÁVOKTATÁSBAN!

SZAKFORDÍTÓ ÉS TERMINOLÓGUS (gazdasági és jogi)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ

 

Pannónia Korpusz 

  Országos vizsgák

ÚJ! TÁJÉKOZTATÓ

 

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 14.

A beérkezés számít, nem a postai feladás!!!

Jelentkezési lapok az Országos vizsgák menüpontban, az egyes vizsgák leírásánál.

A 2019. őszi szakfordítói vizsga időpontja:

A szakfordítói vizsga első napja (általános szöveg)

2019. október 14.

A vizsga második napja (szakmai szöveg) 

2019. október 15.

Szakfordító-lektori vizsga:

2019. október 15.

Tolmács/ szaktolmács/ konferenciatolmács vizsga:

írásbeli: október 16.

A vizsgák helyszíne:

 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár, Mária Terézia terem

Vizsgafelkészítő:

hamarosan!

           

Szent Jeromos Alapítvány, a magyar fordító- és tolmácsképzés támogatásáért         

jeromos2

FELHÍVÁS

1%

Kérjük a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hallgatóit, öregdiákjait, tanárait és mindenkit, akit érdekel a fordítás és tolmácsolás ügye, hogy jövedelemadójuk 1%-ával támogassák Alapítványunk célkitűzéseit.

Ehhez a személyijövedelemadó-csomagban található rendelkező nyilatkozaton a Szent Jeromos Alapítvány adószámát kell feltüntetni:

18166143-1-42

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2016-ban alapítványunkat jövedelemadójuk 1%-ával támogatták/támogatják. A felajánlott összeget a fordítóképzésben részt vevő hallgatók támogatására, tavaszi konferenciánkra és a „Fordítástudomány” c. folyóirat kiadására fordítottuk.

Szent Jeromos Alapítvány

 

 

Hogyan jött a nyelvi közvetítői pálya?

Az elején nem volt tudatos választás eredménye. A nyelvtudás nekem gyermekként adott volt, mert gyermekkoromban Németországban és Olaszországban is éltem az édesapám munkája révén. Érdekeltek is az idegen nyelvek, elsősorban humán beállítottságú vagyok. A nyelvtudás alapja megvolt, de ez nem jelentette azt, hogy nem kellett vele foglalkozni, hiszen ez a korai nyelvtudás passzívvá is válhatott volna. Szerencsére szerettem idegen nyelven olvasni. Érettségi után a Külkereskedelmi Főiskolán található külgazdasági szakfordító képzés tűnt a legérdekesebbnek. Hezitáltam az egyetemi nyelvszakok és a fordító szak között, és az utóbbi győzött. Később elvégeztem az olasz szakot is. Emellett valószínűleg a háttérben mindig ott lehetett a tanári véna is. Anyai nagymamám tanár volt, az ELTE-n végzett francia-magyar szakon, anyai dédapám pedig római katolikus polgári iskola igazgatója és tanára volt. Ők és a szüleim is érdeklődtek az idegen nyelvek iránt, és több nyelven is beszéltek. A szüleim külkereskedelemmel foglalkoztak, ami ugyan más terület. Engem eleinte inkább a szüleim foglalkozása befolyásolt és orientált. Személyes tapasztalataim alapján a korral előrehaladva gyakran előjöhet az, ami valahol a génekben benne van. Ezeket tekinthetjük akár előre meghatározottnak, illetve azt, hogy milyen talentumot és mentalitást kap az ember. Idővel nálam megerősödött a nyelvi oldal. A főiskola után közel nyolc évig még a kereskedelemben dolgoztam. Ez nálam nem lineáris dolog volt, hanem inkább egy lassú folyamat eredménye.

A nyelvi közvetítés elég sok aspektusát lefedi. Hogy alakult ez a folyamat?

A fordításról és az oktatásról már beszéltünk. Jelenleg leginkább terminológiával foglalkozom. Miután elvégeztem az olasz szakot, megkérdezték tőlem, hogy miért nem tanulok tovább doktori iskolában? Elgondolkodtam rajta, mert szerettem volna  szakmailag tovább fejlődni, és tudatosabban művelni a szakmát. Ez a szakmaiság volt a motiváció, hogy magasabb minőségű munkát végezhessek.  Először a Pécsi Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájába jelentkeztem, mert nem tudtam, hogy itt az ELTE-n is indult éppen ugyanabban az évben Fordítástudományi doktori program, ezért egy évet végigjártam Pécsett. Klaudy Kinga engedélyt adott a budapesti órák látogatására, majd amikor úgy érezte, hogy lát bennem fantáziát, átigazolhattam ebbe a doktori iskolába. Eleinte azzal voltam tisztában, hogy kutatásaimban a gazdasági szaknyelvvel és fordítással szeretnék foglalkozni. Klaudy Kingának köszönhetem, hogy bemutatott Fóris Ágotának, aki ma is egy terminológiai kutatócsoportot vezet. Általa ismertem meg jobban ezt a területet. A lányom születését követően kezdtem el alkalmazottként az OFFI Zrt-nél dolgozni, ahol már a tizedik évemet töltöm, amiről tavaly karácsonykor kaptam meg az elismerő oklevelet egy vezérigazgatói dicsérettel együtt. Eleinte lektori betanítással fordítottam (dr. Vida Tamás volt a lektorom), aztán később bíróságra is jártam tolmácsolni. Közben végeztem el a doktori programot, az uniós konferenciatolmács-képzést (EMCI) és az ELTE-n egy jogi szakoklevelet is szereztem. A disszertációmat fordításorientált terminológiából írtam. Emellett párhuzamosan dolgoztam az OFFI-ban. A fordítóirodánál felismerték időközben, hogy szükség van a terminológiai munkára és egy terminológiai adatbázis építésére. Ezt követően lettem terminológus, mint az első fecskék egyike. Ahogy az irodában is egyre tudatosult, hogy erre szükség van, úgy fonódott tovább ez a szál, lett összetettebb ez a munkakör és nőtt meg a terminológus munkatársak száma. Ezt a munkát különösen dr. Németh Gabriella vezérigazgató asszony támogatta, aki előnyben részesítette a projektek keretében történő fejlesztést. Jelenleg az OFFI Zrt-nél a IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázison dolgozunk, amelyért szakmai oldalról mint vezető terminológus felelek. 2015 januárjától kezdtem el főállásban a tanszéken adjunktusként oktatni Horváth Ildikó felkérése alapján, akinek szakmai hozzáállását nagyra értékelem. Ezt megelőzően óraadó voltam ugyanitt.


Volt előtte gyakorlata a bírósági tolmácsolásban?

A bírósági tolmácsolás is annak idején a fordítóirodának köszönhetően jött. A folytatólagos tárgyalást különösen szerettem, mert az ember jobban megismerheti a jogvita hátterét, és nem csak belecsöppen egy a többi jelenlévő számára jól ismert folyamatba.
A tolmácsolás területén volt gyakorlatom, de a bírósági tolmácsolás területén még nem. Az irodában ezért azt kértem az elején, hogy ha már elegendő mennyiségű bírósági határozat fordításán vagyok túl, akkor szeretnék csak elkezdeni tolmácsolni a bíróságon. Addig is érdekelt, de nem vágtam bele rögtön, csak amikor már tudatosan tudtam végezni ezt a fajta munkát. Ez azért sem mindegy, mert óriási felelősséggel jár. Még a doktori képzés végén, közvetlenül a disszertációm megírása előtt végeztem el az EMCI-t olasz–német irányban. Ebben a bírósági tolmácsolásnak is motiváló szerepe volt, hiszen jobban és tudatosabban szerettem volna azt is végezni.

Milyen tapasztalata van a bírósági tolmácsolással kapcsolatban?

A fordítás és a tolmácsolás két külön szakma. Vannak, akik mind a kettőt művelik, vannak olyan személyiségek, akik mind a kettőt tudják kezelni. A tolmácsolásban benne van az, hogy közvetlen módon kell emberekkel foglalkozni. Eleinte én inkább fordítónak éreztem magam. Lehet, hogy ez összefügg nálam az oktatás szeretetével, hiszen ilyenkor is közvetlen a kapcsolatot az emberekkel. Nekem a szinkrontolmácsolás is tetszik mint műfaj, de például nem biztos, hogy az az alkat vagyok, aki kiállva egy sajtótájékoztatón tolmácsolna, hiszen merőben eltérő műfajokról van szó. Az embernek ezt fel kell ismernie, önmagával tisztában kell lennie. Az érdekes kérdés, hogyan lehet azt megtanulni és megtanítani másoknak, hogy a felfokozott érzelmi állapotban lévő személyeket a bíróságon hogyan érdemes kezelni. Mennyire tanulható, illetve tanítható-e egyáltalán? Az, aki már bíróságra kerül, olyan mértékben érintett, hogy egyáltalán nem mindegy számára, milyen döntés születik. Fontos, hogy valóban megfelelő módon képviseljék őt, hiszen még az igazságszolgáltatásba vetett hite is ennek függvényében változhat, ahogyan erre dr. Németh Gabriella (OFFI Zrt. vezérigazgatója) is felhívta a figyelmet. Az biztos, hogy a bíróság külön kategória, külön műfaj és külön képzést igényel. Van, hogy valaki a saját mondanivalóját nehezen tudja megfogalmazni, mert annyira dühös. Egy érzelmileg túlfűtött embert tolmácsolni merőben más, mint valakit, aki kerek mondatokban fogalmaz.

Stresszkezelési technikák vannak vagy a tapasztalattal jönnek?

Azt gondolom, hogy ha valaki kiegyensúlyozott, érett és nyugodt személyiség, megfelelő önismerettel rendelkezik, akkor tud kifelé figyelni, nem merül el a saját problémáiban, és a stresszt is megtanulhatja egészséges módon kezelni. Természetesen nem árt emellett a gyakorlat, ami szintén nagyon fontos. Tanítás során vagy akár az élet számtalan területén is, ha valaki saját magával tisztában van, akkor tud másokra figyelni, és tud adni. Ez így van a tanításnál is. Ezek összetett kérdések. Véleményem szerint tolmácsolásnál az ember eleve stresszesebb helyzetben van. Fontos a stressz a teljesítéshez, csak az a lényeg, hogy ne haladjon meg egy bizonyos szintet, mert akkor már kontraproduktív. Szükséges a kicsit magasabb adrenalinszint, mert akkor nő a teljesítmény, de a megfelelő sávban kell maradnia. Empátiára is szükség van a beszélő részéről. Ha valaki úgy beszél, hogy nem várja meg a tolmácsot, nem ad neki lehetőséget, akkor az nagyon megnehezítheti a munkát, de akkor sem érdemes feladni, a legjobb tudás szerinti teljesítményre kell törekedni.

Melyik tevékenységi kör tetszik a legjobban?

Valószínűleg a terminológia. Olyan vicces, hogy az ember nem feltétlenül gondol úgy a felmenőire, hogy akkor biztos én is azt fogom csinálni. Csak később tudtam meg, amikor névnapom volt, és a rendelkezésemre adott összegből enciklopédiát vettem magamnak, egy oxfordit. Édesanyám azt mondta, hogy a dédapám is ilyeneket szeretett olvasgatni. Valahol ezeknek a dolgoknak lehetnek akár előzményei. Tudtam, hogy van otthon enciklopédia, a régi Pallas nagy lexikon sorozata, az örökség része, de nem gondoltam volna, hogy ezeket a dédapám szenvedélyből olvasgatta.

Melyik órát oktatja a legszívesebben a tanszéken?

A terminológiát, mert abban vagyok a leginkább otthon. Azt gondolom, hogy a tanítást azért lehet tágabban is nézni: ez egyfajta adok-kapok viszony: jó kapni, de még jobb adni. Akkor az igazi, amikor tényleg adok valami pluszt, szerintem ez a legfontosabb a tanításban, illetve az, hogy emberileg milyen a hozzáállásunk, a kettő nem elválasztható egymástól.  

Milyen szerepe van a munkájában az olasz nyelvnek?

Ne felejtsük el a németet, az nekem nagyon fontos, hiszen Németországban éltem 3–7 éves koromig, és ott végeztem az első osztályt. Ha németül nézek filmet, egy idő után elfelejtem, hogy németül nézem, ellenben ha olaszul nézek filmet, akkor az már tudatosabb. 14–17 éves koromig jártam Olaszországban iskolába. De a nyelvtudást utána tovább mélyítettem, nem hagytam abba ezt követően. Ugyanakkor úgy hozta az élet, hogy az OFFI Zrt-hez kerülve eleinte elsősorban az olasztudásomra volt igény. De nekem ott van mindig a német is. A kedvenc gazdasági-jogi szótáramat például Németországban adták ki, de németek és olaszok együtt dolgoztak rajta (lásd C.H. Beck kiadó). A németekben megvan a szükséges precizitás, az olaszokban pedig a kreativitás, és nekem az tetszik a legjobban, hogy ez a kettő együtt jelen van ebben a szótáraban. Az angol annyira lingua franca, hogy nekem is egyre többet kell angollal foglalkoznom az utóbbi időben. Nemrég voltam Bécsben egy konferencián. Ott például, mivel a nemzetközi konferencia volt, nem németül, hanem angolul kellett előadni. A idegen nyelvek közül még nagyon kedvelem a franciát, valószínűleg az anyai nagymamám miatt, aki magyar–francia szakos volt. Az olasz nyelvtudásom segíti a nemrég megkezdett tanulást, így a franciával már kerek lesz a nyelvi repertoár.

Milyen szerepe van Ön szerint a terminológiának a nyelvi közvetítésben, mi az, amiért megtetszett?

A terminológia segíti mind a fordító, mind a tolmács munkáját, mert ha valamilyen témakörben elkezd a fordító vagy a tolmács dolgozni, azt kutatómunkával jár. Ha egy fordító vagy tolmács már foglalkozott az adott témával, akkor érdemes ezeket az eredményeket elmentenie, tárolnia. Ha ezeket az adatokat rögzítjük, akkor az erre fordított időt le lehet rövidíteni, és ezáltal idő, pénz és energia spórolható meg. A másik szempont, hogy ha már valamilyen információnak alaposan utánajárt, akkor valószínűleg az megbízhatóbb, mintha csak feltételezi azt, hogy két fogalom megfeleltethető egymásnak, és ez az, ami megjelenik a minőségben. A terminológia az egységesítés, a szabványosítás eszköze. Ezek fontos szempontok, és ha van egyfajta közmegegyezés és következetesség a nyelvhasználtban,  akkor az a sikeres kommunikációt nagyban elősegíti.

Mennyire megbecsült a terminológia?

Szeretem a munkámat, de igazából ez egyelőre nem széles körben ismert foglalkozás és tevékenység. Ugyanakkor ez nem is olyan szakma, amelyből tömeges képzésre van szükség, mint például orvosból, jogászból vagy mérnökből. Ez más típusú szakma, nincs benne a köztudatban, hogy ki az a terminológus. Múltkor is megkérdezte valaki, hogy a terminológus mivel foglalkozik? Általában visszakérdezek, mert kíváncsi vagyok, mit gondolnak róla. Leginkább azt a választ kapom, hogy a terminológus valószínűleg határidőkkel foglalkozik. Az emberek ezt nem tudják sokszor elhelyezni, de ez érthető. Éppen ezért, ha ezt tapasztalom, le szoktam egyszerűsíteni: „vállalati szótárírás”. De ez egy idézőjeles változat, mert mi nem szótárt építünk, nem a szótár a mi segédeszközünk, hanem a terminológiai adatbázis. Az más elvek szerint épül fel, mint általában a lexikográfiai művek, amelyek szóközpontúak, és nem fogalomközpontúak. Létezik terminológiai elvek szerint készített szótár is, de Magyarországon ritka. A modern segédeszközök ma már elektronikusan elérhetők, és a terminológiai adatbázis is az, amit mi a szakmánkban használunk.

Ön szerint mik a jó nyelvi közvetítő ismérvei?

A nyitottság, a nyelvek iránti érdeklődés, hogy akarjon az illető fejlődni, a kíváncsiság, hogy kész legyen mindig újabb és újabb kihívásokra. Általában az élvezi leginkább a munkáját, aki azt egyfajta hobbiként éli meg. Ha valaki örömmel csinálja a szakmáját, az teljesen más módon dolgozik.

Melyik munkájára a legbüszkébb?

Nehéz kérdés, mert, az ember maximalista, és mindig a lehető legjobbra törekszik. Azt szokták mondani, hogy például egy könyv írását nem lehet befejezni, csak megszakítani. Ehhez hasonlítható a fordítás tevékenység is. Nemrég egy konferencia szünetében egy kolléganőmmel beszélgettem, akinek szintén megjelent két könyve. Szerinte egy könyv akkor lehetne tökéletes, ha azt valaki egy életen át írhatná.  A folyamatos fejlődés iránti vágy pozitív dolog, csak el kell tudni néha engedni. Most itt állok, most ezt tudom adni, ezt szívesen adom, és utána majd még emeljük a szintet. Ezt tudni kell kezelni. Azért nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert örülök, ha valamit megcsináltam egy adott szinten, de ugyanakkor azt is látom, hogy hová lehet még fejlődni. 

Mivel szeret foglalkozni a szabadidejében?

Két állásom és két gyerekem van. Az OFFI Zrt-nél is és az ELTE BTK FTT-n is dolgozom. A gyerekeimmel és a családommal vagyok elsősorban a szabadidőmben. Nemrég elkezdtem franciául tanulni. Szeretek idegen nyelven olvasni, és ezek az olvasmányok általában kapcsolódnak valamilyen módon a munkámhoz is.  Például olyan regényeket olvasok, amelyek jogi témájúak, ami egyúttal érdekel és szórakoztató is, összekötve így a kellemest a hasznossal. Utazni is jó dolog, de kisgyerekkel most az nincs előtérben.

Üzen valamit a (leendő) hallgatóknak?

Azt, amit már a korábban is említettem: szeressék, amit csinálnak. Sokat segít az is, ha valamely szakmai műhely munkájába be tudnak kapcsolódni.

Submit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn