2020 tavasz hírek:

Szakirányú továbbképzéseinkre az idén e-mailben is tudnak jelentkezni!

 felvételi vizsgákkal kapcsolatban hamarosan jelentkezünk a részletes infóval!

 

jeromos2

FELHÍVÁS

1%

Kérjük a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hallgatóit, öregdiákjait, tanárait és mindenkit, akit érdekel a fordítás és tolmácsolás ügye, hogy jövedelemadójuk 1%-ával támogassák Alapítványunk célkitűzéseit.

Ehhez a személyijövedelemadó-csomagban található rendelkező nyilatkozaton a Szent Jeromos Alapítvány adószámát kell feltüntetni:

18166143-1-42

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2016-ban alapítványunkat jövedelemadójuk 1%-ával támogatták/támogatják. A felajánlott összeget a fordítóképzésben részt vevő hallgatók támogatására, tavaszi konferenciánkra és a „Fordítástudomány” c. folyóirat kiadására fordítottuk.

Szent Jeromos Alapítvány

 

Online folytatódik a tolmácsképzés a KUDO jóvoltából!

 

ÚJ kiadványunk! Robin-Zachar (szerk.)

Lektorálástudomány - fordításban 

Fordítástudományi PhD 2020-2021

ÚJ JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2020.05.08.

 PROLANG Beszédtechnika tréning tolmácsoknak

 

Fordítástudomány folyóirat 

Online elérhető a legfrissebb, 42. szám!

 

Les voyages forment la jeunesse

2020-ban ismét meghirdetjük a Francia Becsületrend és a Nemzeti Érdemrend Magyar Kitüntetettjeivel közös pályázatunkat. Az értékes díjakért az ELTE összes hallgatója pályázhat!

FT 21 - 2020 tavasz

Február 27., 16 óra: Nagy Nóra
Nézőpont és újrafordítás: értelmezést befolyásoló nyelvi elemek 'A nagy Gatsby' két magyar fordításában
 

TransELTE Konferencia 

2020. március 12-13.

Program+regisztráció HU

Programme+registration_EN

Fordító és tolmács 

MA felvételi tájékoztató

  Országos vizsgák

ÚJ! TÁJÉKOZTATÓ

Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 14.

A beérkezés számít, nem a postai feladás!!!

Jelentkezési lapok az Országos vizsgák menüpontban, az egyes vizsgák leírásánál.

A 2020. őszi szakfordítói vizsga időpontja:

A szakfordítói vizsga első napja (általános szöveg)

2020. október 14.

A vizsga második napja (szakmai szöveg) 

2020. október 15.

Szakfordító-lektori vizsga:

2020. október 15.

Tolmács/ szaktolmács/ konferenciatolmács vizsga:

írásbeli: 2020. október 13.

A vizsgák helyszíne (változhat):

 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár, Mária Terézia terem

Vizsgafelkészítő:

Szakfordító vizsga előkészítő:
2020. szeptember (később pontosítjuk)
Helyszín: Múzeum krt. 4/F., I/4.
 
Tolmácsvizsga előkészítő:
2020. szeptember (később pontosítjuk)
Helyszín: Múzeum krt. 4/F., I/4.
 
Vizsgadíj és felkészítő díj befizetés a 10032000-01426201-00000000 számlaszámra, a közlemény rovatban AC1201/15 jelzéssel!
 

 Új kiadványaink 

ÚJ! TransELTE 2018 tanulmánykötet

 Horvath TransELTE2018 BORITO

Robin Edina 

Fordítási univerzálék és lektorálás

Ildikó Horváth (ed.)

Latest Trends in Hungarian Translation Studies

 Robin Edina, Varga Dóra Ágnes

Fordítástudomány - fordításban

 fordtud

Robin Edina, Zachar Viktor (szerk.)

Fordítástudomány ma és holnap

 

TransELTE 2019 Konferencia

2019. március 21-22.

Program (HU)

Programme (EN)

AIIC Interpreters' Bar Camp 

morning

afternoon

 

 Új képzésformák - TÁVOKTATÁSBAN!

SZAKFORDÍTÓ ÉS TERMINOLÓGUS (gazdasági és jogi)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ

Pannónia Korpusz 

           

Szent Jeromos Alapítvány, a magyar fordító- és tolmácsképzés támogatásáért         

jeromos2

FELHÍVÁS

1%

Kérjük a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hallgatóit, öregdiákjait, tanárait és mindenkit, akit érdekel a fordítás és tolmácsolás ügye, hogy jövedelemadójuk 1%-ával támogassák Alapítványunk célkitűzéseit.

Ehhez a személyijövedelemadó-csomagban található rendelkező nyilatkozaton a Szent Jeromos Alapítvány adószámát kell feltüntetni:

18166143-1-42

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2016-ban alapítványunkat jövedelemadójuk 1%-ával támogatták/támogatják. A felajánlott összeget a fordítóképzésben részt vevő hallgatók támogatására, tavaszi konferenciánkra és a „Fordítástudomány” c. folyóirat kiadására fordítottuk.

Szent Jeromos Alapítvány

 

 

Hogyan jött a nyelvi közvetítői pálya?

Az elején nem volt tudatos választás eredménye. A nyelvtudás nekem gyermekként adott volt, mert gyermekkoromban Németországban és Olaszországban is éltem az édesapám munkája révén. Érdekeltek is az idegen nyelvek, elsősorban humán beállítottságú vagyok. A nyelvtudás alapja megvolt, de ez nem jelentette azt, hogy nem kellett vele foglalkozni, hiszen ez a korai nyelvtudás passzívvá is válhatott volna. Szerencsére szerettem idegen nyelven olvasni. Érettségi után a Külkereskedelmi Főiskolán található külgazdasági szakfordító képzés tűnt a legérdekesebbnek. Hezitáltam az egyetemi nyelvszakok és a fordító szak között, és az utóbbi győzött. Később elvégeztem az olasz szakot is. Emellett valószínűleg a háttérben mindig ott lehetett a tanári véna is. Anyai nagymamám tanár volt, az ELTE-n végzett francia-magyar szakon, anyai dédapám pedig római katolikus polgári iskola igazgatója és tanára volt. Ők és a szüleim is érdeklődtek az idegen nyelvek iránt, és több nyelven is beszéltek. A szüleim külkereskedelemmel foglalkoztak, ami ugyan más terület. Engem eleinte inkább a szüleim foglalkozása befolyásolt és orientált. Személyes tapasztalataim alapján a korral előrehaladva gyakran előjöhet az, ami valahol a génekben benne van. Ezeket tekinthetjük akár előre meghatározottnak, illetve azt, hogy milyen talentumot és mentalitást kap az ember. Idővel nálam megerősödött a nyelvi oldal. A főiskola után közel nyolc évig még a kereskedelemben dolgoztam. Ez nálam nem lineáris dolog volt, hanem inkább egy lassú folyamat eredménye.

A nyelvi közvetítés elég sok aspektusát lefedi. Hogy alakult ez a folyamat?

A fordításról és az oktatásról már beszéltünk. Jelenleg leginkább terminológiával foglalkozom. Miután elvégeztem az olasz szakot, megkérdezték tőlem, hogy miért nem tanulok tovább doktori iskolában? Elgondolkodtam rajta, mert szerettem volna  szakmailag tovább fejlődni, és tudatosabban művelni a szakmát. Ez a szakmaiság volt a motiváció, hogy magasabb minőségű munkát végezhessek.  Először a Pécsi Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájába jelentkeztem, mert nem tudtam, hogy itt az ELTE-n is indult éppen ugyanabban az évben Fordítástudományi doktori program, ezért egy évet végigjártam Pécsett. Klaudy Kinga engedélyt adott a budapesti órák látogatására, majd amikor úgy érezte, hogy lát bennem fantáziát, átigazolhattam ebbe a doktori iskolába. Eleinte azzal voltam tisztában, hogy kutatásaimban a gazdasági szaknyelvvel és fordítással szeretnék foglalkozni. Klaudy Kingának köszönhetem, hogy bemutatott Fóris Ágotának, aki ma is egy terminológiai kutatócsoportot vezet. Általa ismertem meg jobban ezt a területet. A lányom születését követően kezdtem el alkalmazottként az OFFI Zrt-nél dolgozni, ahol már a tizedik évemet töltöm, amiről tavaly karácsonykor kaptam meg az elismerő oklevelet egy vezérigazgatói dicsérettel együtt. Eleinte lektori betanítással fordítottam (dr. Vida Tamás volt a lektorom), aztán később bíróságra is jártam tolmácsolni. Közben végeztem el a doktori programot, az uniós konferenciatolmács-képzést (EMCI) és az ELTE-n egy jogi szakoklevelet is szereztem. A disszertációmat fordításorientált terminológiából írtam. Emellett párhuzamosan dolgoztam az OFFI-ban. A fordítóirodánál felismerték időközben, hogy szükség van a terminológiai munkára és egy terminológiai adatbázis építésére. Ezt követően lettem terminológus, mint az első fecskék egyike. Ahogy az irodában is egyre tudatosult, hogy erre szükség van, úgy fonódott tovább ez a szál, lett összetettebb ez a munkakör és nőtt meg a terminológus munkatársak száma. Ezt a munkát különösen dr. Németh Gabriella vezérigazgató asszony támogatta, aki előnyben részesítette a projektek keretében történő fejlesztést. Jelenleg az OFFI Zrt-nél a IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázison dolgozunk, amelyért szakmai oldalról mint vezető terminológus felelek. 2015 januárjától kezdtem el főállásban a tanszéken adjunktusként oktatni Horváth Ildikó felkérése alapján, akinek szakmai hozzáállását nagyra értékelem. Ezt megelőzően óraadó voltam ugyanitt.


Volt előtte gyakorlata a bírósági tolmácsolásban?

A bírósági tolmácsolás is annak idején a fordítóirodának köszönhetően jött. A folytatólagos tárgyalást különösen szerettem, mert az ember jobban megismerheti a jogvita hátterét, és nem csak belecsöppen egy a többi jelenlévő számára jól ismert folyamatba.
A tolmácsolás területén volt gyakorlatom, de a bírósági tolmácsolás területén még nem. Az irodában ezért azt kértem az elején, hogy ha már elegendő mennyiségű bírósági határozat fordításán vagyok túl, akkor szeretnék csak elkezdeni tolmácsolni a bíróságon. Addig is érdekelt, de nem vágtam bele rögtön, csak amikor már tudatosan tudtam végezni ezt a fajta munkát. Ez azért sem mindegy, mert óriási felelősséggel jár. Még a doktori képzés végén, közvetlenül a disszertációm megírása előtt végeztem el az EMCI-t olasz–német irányban. Ebben a bírósági tolmácsolásnak is motiváló szerepe volt, hiszen jobban és tudatosabban szerettem volna azt is végezni.

Milyen tapasztalata van a bírósági tolmácsolással kapcsolatban?

A fordítás és a tolmácsolás két külön szakma. Vannak, akik mind a kettőt művelik, vannak olyan személyiségek, akik mind a kettőt tudják kezelni. A tolmácsolásban benne van az, hogy közvetlen módon kell emberekkel foglalkozni. Eleinte én inkább fordítónak éreztem magam. Lehet, hogy ez összefügg nálam az oktatás szeretetével, hiszen ilyenkor is közvetlen a kapcsolatot az emberekkel. Nekem a szinkrontolmácsolás is tetszik mint műfaj, de például nem biztos, hogy az az alkat vagyok, aki kiállva egy sajtótájékoztatón tolmácsolna, hiszen merőben eltérő műfajokról van szó. Az embernek ezt fel kell ismernie, önmagával tisztában kell lennie. Az érdekes kérdés, hogyan lehet azt megtanulni és megtanítani másoknak, hogy a felfokozott érzelmi állapotban lévő személyeket a bíróságon hogyan érdemes kezelni. Mennyire tanulható, illetve tanítható-e egyáltalán? Az, aki már bíróságra kerül, olyan mértékben érintett, hogy egyáltalán nem mindegy számára, milyen döntés születik. Fontos, hogy valóban megfelelő módon képviseljék őt, hiszen még az igazságszolgáltatásba vetett hite is ennek függvényében változhat, ahogyan erre dr. Németh Gabriella (OFFI Zrt. vezérigazgatója) is felhívta a figyelmet. Az biztos, hogy a bíróság külön kategória, külön műfaj és külön képzést igényel. Van, hogy valaki a saját mondanivalóját nehezen tudja megfogalmazni, mert annyira dühös. Egy érzelmileg túlfűtött embert tolmácsolni merőben más, mint valakit, aki kerek mondatokban fogalmaz.

Stresszkezelési technikák vannak vagy a tapasztalattal jönnek?

Azt gondolom, hogy ha valaki kiegyensúlyozott, érett és nyugodt személyiség, megfelelő önismerettel rendelkezik, akkor tud kifelé figyelni, nem merül el a saját problémáiban, és a stresszt is megtanulhatja egészséges módon kezelni. Természetesen nem árt emellett a gyakorlat, ami szintén nagyon fontos. Tanítás során vagy akár az élet számtalan területén is, ha valaki saját magával tisztában van, akkor tud másokra figyelni, és tud adni. Ez így van a tanításnál is. Ezek összetett kérdések. Véleményem szerint tolmácsolásnál az ember eleve stresszesebb helyzetben van. Fontos a stressz a teljesítéshez, csak az a lényeg, hogy ne haladjon meg egy bizonyos szintet, mert akkor már kontraproduktív. Szükséges a kicsit magasabb adrenalinszint, mert akkor nő a teljesítmény, de a megfelelő sávban kell maradnia. Empátiára is szükség van a beszélő részéről. Ha valaki úgy beszél, hogy nem várja meg a tolmácsot, nem ad neki lehetőséget, akkor az nagyon megnehezítheti a munkát, de akkor sem érdemes feladni, a legjobb tudás szerinti teljesítményre kell törekedni.

Melyik tevékenységi kör tetszik a legjobban?

Valószínűleg a terminológia. Olyan vicces, hogy az ember nem feltétlenül gondol úgy a felmenőire, hogy akkor biztos én is azt fogom csinálni. Csak később tudtam meg, amikor névnapom volt, és a rendelkezésemre adott összegből enciklopédiát vettem magamnak, egy oxfordit. Édesanyám azt mondta, hogy a dédapám is ilyeneket szeretett olvasgatni. Valahol ezeknek a dolgoknak lehetnek akár előzményei. Tudtam, hogy van otthon enciklopédia, a régi Pallas nagy lexikon sorozata, az örökség része, de nem gondoltam volna, hogy ezeket a dédapám szenvedélyből olvasgatta.

Melyik órát oktatja a legszívesebben a tanszéken?

A terminológiát, mert abban vagyok a leginkább otthon. Azt gondolom, hogy a tanítást azért lehet tágabban is nézni: ez egyfajta adok-kapok viszony: jó kapni, de még jobb adni. Akkor az igazi, amikor tényleg adok valami pluszt, szerintem ez a legfontosabb a tanításban, illetve az, hogy emberileg milyen a hozzáállásunk, a kettő nem elválasztható egymástól.  

Milyen szerepe van a munkájában az olasz nyelvnek?

Ne felejtsük el a németet, az nekem nagyon fontos, hiszen Németországban éltem 3–7 éves koromig, és ott végeztem az első osztályt. Ha németül nézek filmet, egy idő után elfelejtem, hogy németül nézem, ellenben ha olaszul nézek filmet, akkor az már tudatosabb. 14–17 éves koromig jártam Olaszországban iskolába. De a nyelvtudást utána tovább mélyítettem, nem hagytam abba ezt követően. Ugyanakkor úgy hozta az élet, hogy az OFFI Zrt-hez kerülve eleinte elsősorban az olasztudásomra volt igény. De nekem ott van mindig a német is. A kedvenc gazdasági-jogi szótáramat például Németországban adták ki, de németek és olaszok együtt dolgoztak rajta (lásd C.H. Beck kiadó). A németekben megvan a szükséges precizitás, az olaszokban pedig a kreativitás, és nekem az tetszik a legjobban, hogy ez a kettő együtt jelen van ebben a szótáraban. Az angol annyira lingua franca, hogy nekem is egyre többet kell angollal foglalkoznom az utóbbi időben. Nemrég voltam Bécsben egy konferencián. Ott például, mivel a nemzetközi konferencia volt, nem németül, hanem angolul kellett előadni. A idegen nyelvek közül még nagyon kedvelem a franciát, valószínűleg az anyai nagymamám miatt, aki magyar–francia szakos volt. Az olasz nyelvtudásom segíti a nemrég megkezdett tanulást, így a franciával már kerek lesz a nyelvi repertoár.

Milyen szerepe van Ön szerint a terminológiának a nyelvi közvetítésben, mi az, amiért megtetszett?

A terminológia segíti mind a fordító, mind a tolmács munkáját, mert ha valamilyen témakörben elkezd a fordító vagy a tolmács dolgozni, azt kutatómunkával jár. Ha egy fordító vagy tolmács már foglalkozott az adott témával, akkor érdemes ezeket az eredményeket elmentenie, tárolnia. Ha ezeket az adatokat rögzítjük, akkor az erre fordított időt le lehet rövidíteni, és ezáltal idő, pénz és energia spórolható meg. A másik szempont, hogy ha már valamilyen információnak alaposan utánajárt, akkor valószínűleg az megbízhatóbb, mintha csak feltételezi azt, hogy két fogalom megfeleltethető egymásnak, és ez az, ami megjelenik a minőségben. A terminológia az egységesítés, a szabványosítás eszköze. Ezek fontos szempontok, és ha van egyfajta közmegegyezés és következetesség a nyelvhasználtban,  akkor az a sikeres kommunikációt nagyban elősegíti.

Mennyire megbecsült a terminológia?

Szeretem a munkámat, de igazából ez egyelőre nem széles körben ismert foglalkozás és tevékenység. Ugyanakkor ez nem is olyan szakma, amelyből tömeges képzésre van szükség, mint például orvosból, jogászból vagy mérnökből. Ez más típusú szakma, nincs benne a köztudatban, hogy ki az a terminológus. Múltkor is megkérdezte valaki, hogy a terminológus mivel foglalkozik? Általában visszakérdezek, mert kíváncsi vagyok, mit gondolnak róla. Leginkább azt a választ kapom, hogy a terminológus valószínűleg határidőkkel foglalkozik. Az emberek ezt nem tudják sokszor elhelyezni, de ez érthető. Éppen ezért, ha ezt tapasztalom, le szoktam egyszerűsíteni: „vállalati szótárírás”. De ez egy idézőjeles változat, mert mi nem szótárt építünk, nem a szótár a mi segédeszközünk, hanem a terminológiai adatbázis. Az más elvek szerint épül fel, mint általában a lexikográfiai művek, amelyek szóközpontúak, és nem fogalomközpontúak. Létezik terminológiai elvek szerint készített szótár is, de Magyarországon ritka. A modern segédeszközök ma már elektronikusan elérhetők, és a terminológiai adatbázis is az, amit mi a szakmánkban használunk.

Ön szerint mik a jó nyelvi közvetítő ismérvei?

A nyitottság, a nyelvek iránti érdeklődés, hogy akarjon az illető fejlődni, a kíváncsiság, hogy kész legyen mindig újabb és újabb kihívásokra. Általában az élvezi leginkább a munkáját, aki azt egyfajta hobbiként éli meg. Ha valaki örömmel csinálja a szakmáját, az teljesen más módon dolgozik.

Melyik munkájára a legbüszkébb?

Nehéz kérdés, mert, az ember maximalista, és mindig a lehető legjobbra törekszik. Azt szokták mondani, hogy például egy könyv írását nem lehet befejezni, csak megszakítani. Ehhez hasonlítható a fordítás tevékenység is. Nemrég egy konferencia szünetében egy kolléganőmmel beszélgettem, akinek szintén megjelent két könyve. Szerinte egy könyv akkor lehetne tökéletes, ha azt valaki egy életen át írhatná.  A folyamatos fejlődés iránti vágy pozitív dolog, csak el kell tudni néha engedni. Most itt állok, most ezt tudom adni, ezt szívesen adom, és utána majd még emeljük a szintet. Ezt tudni kell kezelni. Azért nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert örülök, ha valamit megcsináltam egy adott szinten, de ugyanakkor azt is látom, hogy hová lehet még fejlődni. 

Mivel szeret foglalkozni a szabadidejében?

Két állásom és két gyerekem van. Az OFFI Zrt-nél is és az ELTE BTK FTT-n is dolgozom. A gyerekeimmel és a családommal vagyok elsősorban a szabadidőmben. Nemrég elkezdtem franciául tanulni. Szeretek idegen nyelven olvasni, és ezek az olvasmányok általában kapcsolódnak valamilyen módon a munkámhoz is.  Például olyan regényeket olvasok, amelyek jogi témájúak, ami egyúttal érdekel és szórakoztató is, összekötve így a kellemest a hasznossal. Utazni is jó dolog, de kisgyerekkel most az nincs előtérben.

Üzen valamit a (leendő) hallgatóknak?

Azt, amit már a korábban is említettem: szeressék, amit csinálnak. Sokat segít az is, ha valamely szakmai műhely munkájába be tudnak kapcsolódni.

REPERTÓRIUM – TÉMÁK SZERINT


A FORDÍTÁSTUDOMÁNY 1-5. évfolyamában megjelent tanulmányok áttekintése
a témák betőrendjében (1999-2004)
Összeállította: Paksy Eszter
1. Fordításelmélet
Albert Sándor 1999. A fordításelméletek tudományfilozófiai alapjairól. 1/1. 12-26.
Albert Sándor 2000. Filozófiai szövegek fordítása (1. rész). 2/2. 5-23.
Albert Sándor 2001. Filozófiai szövegek fordítása (2. rész). 3/1. 5-25.
Albert Sándor 2003. A contresens fogalma a fordításelméletben. 5/1. 44-59.
Burján Monika 2003. A fordításról való gondolkodás Magyarországon a XVI-XVII.
században. 5/1. 18-43.
Dróth Júlia. 2002 A fordítástudomány és a nyelvtudomány együttmőködésérıl. 4/1. 5-14.
Forgács Erzsébet 2000. Az ambiguitás mint szövegkonstituáló elem. A nyelvi játékok
fordíthatóságáról. 2/2. 24-35.
Forgács Erzsébet 2002. A reáliák fordítási nehézségeirıl szépirodalmi szövegekben (Magyarnémet
kontrasztív vizsgálat). 4/2. 63-82.
Forgács Erzsébet 2004. Reáliák és fordításuk Garaczi László mőveiben. 6/2. 38-55.
Gálosi Adrienne 2000. Értelmezési stratégiák megfigyelhetısége a visszafordítás
módszerének segítségével. 2/1. 50-61.
Hell György 2003. Cicero fordítási elvei. 5/2. 37-58.
Heltai Pál – Juhász Gabriella 2002. A névmások fordításának kérdései angol-magyar és
magyar-angol fordításokban. 4/2. 46-62.
Heltai Pál 1999. Minimális fordítás. 1/2. 22-32.
Horváth Péter Iván 2002.Mitıl hiteles a fordítás? 4/2. 37-45.
Horváth Péter Iván 2004. Közigazgatási reáliák a hiteles fordításban. 6/2. 31-37.
Kálmánné Horváth Bea 2004. Törvényszéki tolmácsolás az Amerikai Egyesült Államokban és
Európában. 6/1. 69-81.
Károly Krisztina et al. 2000. A szövegkohézió mérése a vizsgafordítások értékelésében. 2/2.
36-62.
Károly Krisztina 2003. Korpusznyelvészet és fordításkutatás. 5/2. 18-26.
Kenesei Andrea 2003. Miként igazolja a befogadás a fordításról alkotott hipotézis
érvényességét. 5/2. 27-36.
Kiss Mónika 2004. A „faux amis” jelenségének terminológiai problémája. 6/2. 18-29.
Klaudy Kinga 1999. Az explicitációs hipotézisrıl. 1/2. 5-21.
Kóbor Márta 2000.Az értelmezés jelentısége a kultúraközvetítésben. 2/1. 62-70.
Kurián Ágnes 1999. Az interpretatív modell a jogi szakfordításban. 1/1. 52-66.
Kusztor Mónika - Vahram Atayan 2003.Az explicitációs hipotézis néhány elméleti
kérdésérıl. 5/2. 5-17.
Lanstyák István 2004. Fordítástudomány és kétnyelvőség. 6/1. 5-27.
Lendvai Endre 1999. Verbális humor és fordítás. 1/2. 33-43.
Lendvai Endre 2004. Nyelvtörvény és fordítás. 6/2. 90-100.
N.Tóth Zsuzsa 2004. A fordítás hermeneutikai megközelítésérıl. 6/1. 36-41.
2
Németh Dezsı és Pléh Csaba 2001. Nyelvfeldolgozás, munkaemlékezet és fordítás. 3/1.
40-53.
Pápai Vilma 2001. Új irányzatok az explicitáció kutatásában. 3/1. 26-39.
Ruzsiczky Éva 2003. A bibliafordítás néhány kérdése. 5/1. 5-17.
Szabari Krisztina 1999. A fordítás minısége a fordítástudomány és a felhasználók
szemszögébıl. 1/1. 27-36.
Tellinger, Dusán 2003. A reáliák fordítása a fordító kulturális kompetenciája szemszögébıl.
5/2. 58-70.
Valló Zsuzsa 2000. A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák. 2/1. 34-49.
Vermes Albert 2004. A relevancia-elmélet alkalmazása a kultúra-specifikus kifejezések
fordításának vizsgálatában. 6/2. 5-17.
Vincze Katalin 2004. Szövegtípusok és fordítás. 6/1. 28-36.
Wallendums Tünde 2003. Kulturális reáliák fordítási megoldásairól a pizzanevek tükrében.
5/2. 71-79.
2. Tolmácsoláselmélet
Bendik József 1999. A beszédprozódia szerepe a szikrontolmácsolásban. 1/1.100-113.
Bendik József 1999. A tolmácsolás praxeológiája. 1/2. 45-55.
Bendik József 2003. A „Praxeológia” rovat indítása elé. 5/2. 87-90.
G. Láng Zsuzsa 1999. Új irányzatok a tolmácsolás kutatásában. 1/1. 79-90.
G. Láng Zsuzsa 2001. A memória szerepe a tolmácsolásban. 3/1. 54-63.
Kusztor Mónika 1999. Szövegkoherencia a tolmácsolásban. 1/2. 56-76.
Papp Nándor 1999. A megszólítások nyelvtanának tolmácsolási implikációi. 1/1. 91-99.
Szabari Krisztina 2000. Körkép a konferenciatolmács-szakmáról Magyarországon egy
felmérés tükrében. 2/1. 71-86.
Szabari Krisztina 2000. A konszekutív tolmácsolás értékelése. 2/2. 63-78.
3. A fordítás és tolmácsolás oktatása
Dékány Edit 2001. A fordítói kompetencia fejlesztésének lehetıségeirıl. 3/2. 89-98.
Dróth Júlia.2000. A fordítási egység és a szöveg tagolása a fordítás oktatásában. 2/1. 87-95.
Élthes Ágnes.2003. Gyakorlatok a fordítás és a tolmácsolás határmezsgyéjén. 5/1. 81-92.
Horváth Ildikó 2004. A szabadpolcos rendszer szerepe a tolmácsképzésben. 6/2. 78-89.
Kohn János 1999. Párhuzamos szövegek számítógéppel segített elemzése a fordításoktatásban
(1. rész) 1/1. 67-78.
Kohn János 2000. Párhuzamos szövegek számítógéppel segített elemzése a fordításoktatásban
(2.rész). 2/1. 5-16.
Koltay Tibor 2001.Tudományos és szakmai írásmővek a fordítóképzésben. 3/2. 77-88.
Lesznyák Márta 2003. A fordítói kompetencia értékelése: helyzetkép és kutatási feladatok.
5/1. 60-80.
Lesznyák Márta 2004. Feladattípusok és értékelések a fordítások produktum-orientált
pedagógiai mérésében. 6/2. 57-77.
Pollmann Teréz 2004. A fordítói kompetencia elemei a fordítóképzésben. 6/1. 82-95.
Sándor Claudia 2002. Alkalmassági vizsga a tolmácsképzésben. 4/1. 48-74.
Veresné Valentinyi Klára 2003. A blattolás tanítása. 5/1. 93-103.
4. Fordításpolitika
Ajtay-Horváth Magda 2002. Az integráció nyelvi kihívásai. Az euroszövegek nyelvformáló
szerepe. 4/2. 5-13.
3
Dróth Júlia 2001. Igényfelmérés a fordítási szokásokról és elvárásokról. 3/2. 21-39.
Fóris Ágota 2004. A szótárkészítés gazdasági és jogi vonatkozásai. 6/1. 54-68.
Horváth Ildikó 2002. Nyelvi jogok és az Európai Unió nyelvpolitikája. 4/1. 1-47.
Kramliné Szalai Virág 2002. Magyarországi minıségmenedzsment a fordításban. 4/2. 14-36.
Pym, Anthony 2001. Nyelvpolitikai és fordításelméleti kérdések az Európai Unióban. 3/2.
5-20.
Szabari Krisztina 2001. A fordítók minısítése és a fordítói piac. 3/1. 64-77.
5. Mőfordítás
Cs. Jónás Erzsébet 2000. Csehov a mai magyar színpadon. 2/1. 17-33.
Cs. Jónás Erzsébet 2002. Alakzatok a versfordításban (Alekszandr Blok Démon címő
versének két magyar szövegváltozata). 4/2. 83-99.
Cs. Jónás Erzsébet 2004. Az „olvasó ember” mint metaszöveg a „Zsivágó doktor” magyar
fordításában. 6/1. 42-53.
Élthes Ágnes 2001. Egy Racine szövegrészlet két magyar fordításáról. 3/2. 40-56.
Képes Júlia 1999. Kövületek vagy bestsellerek? A középkori angol költészet
Magyarországon. 1/2. 77-87.
Kovács Judit 2003. „Nem gyártok elméleteket, a gyakorlat izgat” Beszélgetés Körtvélyessy
Klára mőfordítóval. 5/2. 80-86.
Mohi Zsolt.2001. Júlia magyarul. Jellemalakulás Kosztolányi Dezsı és Mészöly Dezsı
értelmezésében. 3/2. 59-76.
Sebestyén Rita 2002. Salinger Zabhegyezı-je és magyar nyelvő fordítása körül kialakult vita.
4/1. 85-96.
Soproni András.2003. Bársonyos stilizálás. Interjú Tatjána Voronkinával. 5/1. 104-108.
Székely Gábor 2002. A lexikai fokozás kifejezése A. P. Csehov Вишнёвый сад c.
drámájában és magyar, illetve német fordításaiban. 4/1. 76-84.
6. Olvassuk újra a klasszikusokat!
Albert Sándor 2000. A modern francia fordítástudomány megalapítója: Georges Mounin
(1910-1993). 2/1. 96-102.
Dróth Júlia. 2002 A fordítások minıségérıl - Juliane House két könyvének ismertetése és
kritikája a fordításpedagógia szemszögébıl. 4/2. 100-105.
Valló Zsuzsa 1999. A modern fordítástudomány kezdeteinél Jiři Levy (1926-1967) 1/1.
114-121.
7. Doktori értekezések a fordítástudomány körébıl
Pápai Vilma 2002. Az explicitációs hipotézis vizsgálata angol-magyar és magyar-magyar
párhuzamos korpuszok egybevetésével – doktori értekezés tézisei. Pajzs Júlia, Klaudy
Kinga opponensi véleménye, valamint Pápai Vilma válasza. 4/1. 97-122.
Valló Zsuzsa. 2001. A drámafordítás pragmatikai aspektusai – doktori értekezés tézisei. Cs.
Jónás Erzsébet, Klaudy Kinga opponensi véleménye, valamint Valló Zsuzsa válasza.
3/2. 99-117.
8. Krónika
Hidasi Judit 2000. Emlékezés Mikó Pálnéra (1920-1999). 2/2. 110-111.
Klaudy Kinga 1999. Emlékezés Kohn Jánosra (1941-1999). 1/2. 136-141.
Somos Edit 2004. „A szavak konstruktív ereje” Búcsú Hans G. Hönigtıl (1941-2004). 6/2.
129-130.
4
9. Szakmai mőhelyek, konferenciák
Esze Kata. 2003. Az Európai Unió Fordítási Fıigazgatósága. 5/2. 91-104.
G. Láng Zsuzsa 2000. A „European Masters in Conference Interpreting” (EMCI) program
ismertetése és magyarországi adaptálása. 2/2. 79-109.
Heltai Pál 2002. „Claims, Changes and Challenges” Az EST III. Nemzetközi Kongresszusa.
Koppenhága, 2001. augusztus 30 – szeptember 1. 4/1. 123-133.
Kóbor Márta 1999. A párizsi iskola és az interpretatív fordításelmélet. ESIT. 1/1. 122-131.
Reha László 1999. Öt éve alakult meg a Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete. (MFE )
1/2. 98-101.
Rózsa Viktória 2001. Tolmácsképzés a londoni Westminster Egyetemen. 3/1. 96-99.
Sándor Claudia 2001. Fordítástudomány 2001. Tudományos konferencia és FTK öregdiák
találkozó. Budapest, 2001. március 22-23. 3/1.78-83.
Simigné Fenyı Sarolta 1999. „European Society for Translation Studies” második
nemzetközi kongresszusa – Spanyolország, Granada – 1998. szeptember. 1/1.
137-139.
Simigné Fenyı Sarolta 1999. Látogatás Triesztben. (SSLMIT) 1/2. 102-105.
Sohár Anikó 2000. CETRA nyári fordításkutatási továbbképzés. 2/1. 115-116.
Sükösd Erzsébet 2001. „Interpreting - The Changing Landscape” – 5th SCIC-Universities
Conference. Brüsszel 2001. február 5. 3/1. 88-91.
Szabari Krisztina 1999. Az ATA tevékenysége és a fordítók akkreditálása az USA-ban. 1/2.
88-97.
Szabari Krisztina 2001. Quality in Conference Interpreting. Spanyolország, Almunecar,
2001. április 19- 22. 92-95.
Szabari Krisztina 2001. Translation and Interpretation in Science and Technology: Models,
Methodology and Machine Support. Saarbrücken 2001. március 15.-17. 3/1. 84-87.
Szappanos Géza 1999. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítı Iroda 130 éves. 1/1.
132-136.
Szilágyi Nóra 2002. Egy évet töltöttem Párizsban, az ESIT-en. 4/2. 129-130.
Veresné Valentinyi Klára 2004. Fordítástudomány 2004. Tudományos konferencia és FTK
öregdiák találkozó. Budapest, 2004. március 25-26. 6/1. 96-99.
Volford Katalin 2000. Brüsszel – a tolmácsvilág közepe. 2/1. 116-118.
Wirth Eszter 2000. Szakmai gyakorlat az Európai Bizottság Fordítási Szolgálatánál. 2/1.
119.
10. Könyvszemle
Albert Sándor 2003. Fordítás és filozófia 5/2. Horváth Brigitta
Ammann, Margaret 1995. Kommunikation und Kultur: Dolmetschen und Übersetzen heute
2/2. Szóka Bernadette
Austermühl, Frank 2001. Electronic Tools for Translators 5/1. Kálmánné Horváth Bea
Back, Otto 2002. Übersetzbare Eigennamen. Eine synchronische Untersuchung von
interlingualer Allonymie und Exomymie. 6/2. Gebhardt Bernadette
Bart István 1998. Angol-magyar kulturális szótár 2/2. Mikó Pálné
Bart István, Klaudy Kinga 2003. EU-fordítóiskola. Európai uniós szövegek fordítása angolról
magyarra 6/2. Jungné Font Judit
Bell, Roger T. 1991. Translation and Translating 1/2 Kiszely Zoltán
Brunette, Louise et al (eds.) .2003. The Critical Link 3 Interpreters in the Community 6/2.
Jantsits Ágnes
Campbell, Stuart 1998. Translation into the Second Language 4/1. Cseresznyés Mária
5
Chesterman, Andrew, Wagner, Emma .2002. Can Theory Help Translators?A Dialogue
Between the Ivory Tower and the Wordface 6/2. Zöldi Kovács Katalin
Connor, Ulla 1996. Contrastive Rhetoric. Cross-Cultural Aspects of Second-Language
Writing 5/1. Márta Anette
Coulthard, Malcolm 1992. An Introduction to Discourse Analysis 2/1. Dróth Júlia
Current Issues in Language and Society 1997. 4. évfolyam, 1.szám 1/2. Dróth Júlia
Delabastita, Dirk 1996. Wordplay and Translation (4/2) Lendvai Endre
Edwards, Alicia Betsy 1995. The Practice of Court Interpreting 5/1. Zank Ildikó
Esselink, Bert 2000. A Practical Guide to Localization 4/1. Kis Balázs
Flotow, Luise 1997. Translation and Gender 2/2. Kovács Judit
Frecskay János 2001. Mesterségek szótára 4/2. Fóris Ágota
Fremdsprache Deutsch. 2000. Heft: 23. Übersetzen im Deutschunterricht 6/1. Cserhátiné Ács
Adrienne
G. Láng Zsuzsa 2002. Tolmácsolás felsıfokon. A hivatásos tolmácsok képzésérıl 4/2. Szabó
Csilla
Gambier, Yves, Gottlieb, Henrik (eds.) 2001. (Multi)media Translation. Concepts, Practices
and Research 4/2. Veresné Valentinyi Klára
Garzone,Giuliana, Viezzi, Maurizio 2001. Comunicazione specialistica e interpretazione di
conferenza 6/2. Radnóczi Éva
Gerzymisch–Arbogast, Heidrun, Mundersbach, Klaus 1998. Methoden des wissenschaftliches
Übersetzens 3/1. Kegyesné Szekeres Erika
Gile, Daniel 1995. Basic Concepts and Models for Interpreter and Translator Training 2/2.
Horváth Ildikó
Gile, Daniel et al (eds.) 2001. Getting Started in Interpreting Research. Methodological
reflections, personal accounts and advice for beginners 6/2. Horváth Brigitta
Hansen Gyde (szerk.) 1999. Probing the Process in Translation: Methods and Results 6/1.
Pollner Péterné
Hatim, Basil, Mason, Ian 1992. Discourse and the Translator 3/1. Zank Ildikó
Hatim, Basil, Mason, Ian 1997. The Translator as Communicator 1/1. Márta Anette
Helin, Irmeli 2002. Essays in Translation, Pragmatics and Semiotics 5/2. Török Rózsa Mária
Hönig, G. Hans 1995. Konstruktives Übersetzung. 6/2. Óvári Valéria.
Hermēneus 1999. 1. évfolyam, 1.szám 3/2. Géró Györgyi
Jones, Roderick 1997. Conference Interpreting Explained 2/1. Szabó Csilla
Kapp, Volker 1991. Übersetzer und Dolmetscher 1/1. Salánki Ágnes
Katan, David 1999. Translating Cultures. An Introduction for Translators, Interpreters and
Mediators 3/2. Horváth Ildikó
Kautz, Ulrich 2000. Handbuch Didaktik des Übersetzens und Dolmetschens 3/1. Dékány Edit
Kiraly, Donald C 2000. A Social Constructivist Approach to Translator Education.
Empowerment from Theory to Practice 6/2. Solymosi Mária
Kiraly, Donald, C. 1995. Pathways to Translation 1/2. Varga Anikó
Krings Hans P. 1986. Was in den Köpfen von Übersetzern vorgeht 6/1. Sebestyén Istvánné
Larson Mildred 1984. Meaning-based Translation: A Guide to Cross-language Equivalence
3/1. Stanitz Károly
Lugris, Alberto Álvarez, Ocampo, Anxo Fernández (eds.) 1999. Anovar/Anosar: Estudios de
traducción e interpretación 3/1. Geró Györgyi
Maillot, Jean 1981. La traduction scientifique et technique 2/2. Kiss Mónika
META 1998. 43. évfolyam, 2.szám. The Corpus-Based Approach 2/2. Balaskó Mária
Munday, Jeremy 2001. Introducing Translation Studies - Theories and Applications 4/2.
Simigné Fenyı Sarolta
Newmark, Peter 1998. A Textbook of Translation 2/2. Papp Vanda
6
Nord, Christiane 1991. Textanalyse und Übersetzen 1/1. Hoppálné Erdı Judit
Nord, Christiane 1997. Translating as a Purposeful Activity 2/1. Dróth Júlia
Nord, Christiane 1999. Fertigkeit Übersetzen 4/1. Dékány Edit
Osimo, Bruno 2000. Corso di traduzione. Prima parte - Elementi fondamentali 3/2.
Pollmann Teréz
Øverås, Linn 1996. In Search of the Third Code 3/1. Lehmann Magdolna
Pollmann Teréz 2004. Olasz-magyar fordítóiskola 6/2. Tamás Dóra
Pym, Anthony 1993. Epistemological Problems in Translation and its Teaching 5/1. Tóth
Ágnes
Reiss Katharina 1983. Texttyp und Übersetzungsmethode. Der operative Text. 6/1. Hrubi
Ágnes
Rjabceva, Nagyezsda 1986. Információs folyamatok és gépi fordítás 2/1. Hollósi Katalin
Robinson, Douglas 1997. Becoming a Translator 5/2. Komlósi Edit
Robinson, Douglas 1997. Translation and Empire 1/1. Kóbor Márta
Shuttleworth, Mark, Cowie, Moira 1997. Dictionary of Translation Studies 2/2. Wallendums
Tünde
Snell-Hornby, Mary, Kadric, Mira (Hg.) 1995. Grundfragen der Übersetzungswissenschaft
3/2. Vincze Katalin
Stolze, Radegundis 1997. Übersetzungstheorien: Eine Einführung 2/2. Manzné Jäger Mónika
Szabari Krisztina 1994. Tolmácsolás. Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába
4/1. Szabó M. Helga
Szabó Csilla (szerk.. (2003. From Preparation to Performance. Recipes for Practitioners and
Teachers 5/2. Pókay Marietta
The Translator 1998. 4. évfolyam, 1 szám 1/2. Márta Anette
Ulrych, Margherita 1992. Translating Texts: from Theory to Practice 3/1. Demeter Éva
Venuti, Lawrence 1995. The Translator’s Invisibility: A History of Translation 3/2. Lehmann
Magdolna
Wadensjö, Cecilia 1992. Interpreting as Interaction 3/1. Kovács Judit
Wilss, Wolfram 1996. Übersetzungsunterricht. Eine Einführung 3/1. Wallendums Tünde

 

Élethosszig tartó tanulás és megfelelő időbeosztás

Interjú Horváth Ildikóval

 

Miért választotta a tolmács szakmát? Tudatos választás volt, vagy az élet hozta így?

Én választottam a szakmát, és azt is, hogy az iskolapadban kezdem elsajátítani, mert ha van képzés, akkor érdemes tanulni. Rengeteg dolgot tanul az ember magától, de én szerettem volna visszajelzést is kapni, hogy reflektált szakember legyek. Ezért iratkoztam be ide az FTCS-re (Fordító- és Tolmácsképző Csoport) – akkoriban még csak csoport volt a tanszékünk. Ekkor kerültem az ELTE-re, mert egyetemi tanulmányaimat Szegeden, a JATE-n végeztem. A jelentkezéskor ez hihetetlen nagy célnak tűnt; akkor is nagy presztízzsel rendelkezett már az intézmény, de egyből felvettek, és a képzésen úgy éreztem, hogy megtaláltam, amit keresek. Gimnáziumban az a gondolat, hogy valakiből fordító, illetve tolmács lehet, még messzi dolognak tűnt. Nem ismertünk ilyen szakembereket, képzés is csak egyetem után volt, de arról sem tudtunk sokat. Azt tudtam, hogy nyelvekkel szeretnék foglalkozni, így lettem angol–francia szakos középiskolai tanár. Ezután 3–4 évvel jött az ötlet, hogy tolmács legyek.

Fontos megjegyezni egyébként, hogy a tolmácsok általában fordítanak is. Tolmácsoláskor csak törekszik arra az ember, hogy a legjobb szavakat, megoldásokat alkalmazza, ez azonban nem mindig sikerül. Le kell mondani a maximalizmusról: ha nem jön az első legjobb megoldás, meg kell elégedni a második, harmadik megoldással. A fordítás lehetőséget ad arra, hogy az ember jobban elmélyüljön, mélyebben dolgozzuk fel információkat. A kettő nagyon jól kiegészíti egymást.

Melyik a legemlékezetesebb tolmácsolási eseménye, és miért?

Olyan nincs, mert nagyon sok ilyen eseményt tudnék most felsorolni. A szakma legnagyobb előnye a változatosság. Nagyon sok helyzetben volt szerencsém kipróbálni magam, és sok kulissza mögé nyertem betekintést. Jártam már sítalpgyárban, vágóhídon, sajtgyárban, magas beosztású politikusok környezetében, de voltam civil és nemzetközi szervezetekkel missziókon, börtönökben, menekülttáborokban, világörökségi helyszíneken, borvidéken, tolmácsoltam nagy nemzetközi szervezetek konferenciáin, és még folytathatnám a felsorolást. Mindig megállapítom, lassan 20 év gyakorlat után is, hogy az ember folyamatosan tanul valami újat, mindig van „aha!” élményem – ez a nagy előnye a szakmának, ezért viseljük el a stresszt.

Hogyan szokott feltöltődni egy-egy nehéz esemény után?

Vívok. A sport nagyon fontos számomra. 10 és 20 éves korom között versenyszerűen tőröztem. Aztán kimaradt egy kis idő, és nemrég újra kezdtem. Nagyon jól feltölt, amellett, hogy teljesen kikapcsolódom. A társaimnak is mondom: igazán értékelem, hogy heti kétszer másfél órában az a legnagyobb gondom, hogyan szúrom meg őket. Emellett mindennap olvasok szépirodalmat a munkanyelveimen.

Melyik tényező nehezítette meg leginkább a munkáját tolmácsolás közben? Hogyan győzte le? Milyen stresszkezelési technikákat alkalmaz?

Ami stresszfaktor lehet, az az ismeretlen. Hiába készülünk fel a legjobb tudásunk szerint, mindig ér minket valami ismeretlen, és tart az ember attól, hogy olyan helyzet adódik, amelyet nem tud megoldani. A másik, de számomra még fontosabb tényező, ha megbízói oldalról nem feltétlen érzem a jóindulatot, a támogató környezetet. Olyankor az ember előveszi az egészséges önbizalmát, végezzük a munkánkat a legjobb tudásunk szerint, és hisszük, hogy sikerrel fogunk járni, hiszen felkészültünk, és nem először tolmácsolunk.

Négygyerekes anyukaként hogyan tudja otthon, az egyetemen és a tolmácsfülkében is a legjobb teljesítményt nyújtani?

Az ember csak törekszik a legjobbra. A vívás nagyon sokat segít. Minden összeegyeztethető egyébként. Sporttagozatos általános iskolába jártam, mindennap volt testnevelés órám, néha több is, emellett minden este edzésre jártam, versenyszezonban havonta több hétvégét versenyeken töltöttük. Ennek köszönhetően megtanultam beosztani az időmet. Ezenfelül nagyon figyelek arra, hogy mindennek meglegyen a helye és az ideje. Munkaidőben dolgozom, de a munka és szabadidő viszonyát tekintve szigorú szabályokat és időkorlátokat szabok magamnak. Igyekszem offline periódusokat beiktatni, amikor nem nézem meg a telefonom és az emaileket, ami igen nehéz, hiszen rengeteg munkám van. Természetesen sokat számít az ember társa, hogy ő ebben mennyire partner, és a gyerekek is. A tudományos munkám nagy részét úgy végeztem el (PhD, habilitáció), hogy kisgyerekek voltak otthon, és én akkor írtam a publikációimat, amikor ők aludtak. A vívás a multitaskingra is nagyon jól megtanított (mentális, fizikai erőfeszítések összehangolása, gyors döntéshozatal, anticipáció).

Tegyük fel, hogy minden publikációja, interjúja, előadása, könyve, egyszóval minden eltűnt. Mi az a három legfontosabb dolog, tapasztalaton alapuló „igazság”, amelyet kiemelne a szakmát illetően?

Jó nehéz kérdés. Az első, hogy ez egy érdekes, sokszínű szakma, élethosszig tartó tanulásra ösztönöz, folyamatosan fejlődünk.

A második, hogy ez nagyon stresszes szakma – de nem csak egy-egy tolmácsolási esemény stresszes, hanem életvitelszerűen is, hiszen valóban sokszor kell az ember beosztását a családja időbeosztásával konfigurálnia, főleg, mikor pályakezdő, mert akkor azért még nem válogatunk. Később se nagyon, de akkor főleg nem.

A harmadik pedig, hogy a tolmácsolás és általában a nyelvi közvetítés nem csak nyelvtudás kérdése. A nyelvtudás alapfeltétele a fordításnak és tolmácsolásnak is. De csak alapfeltétele, hiszen meg kell értenünk a szövegeket, nyelvi döntéseket, szituációs döntéseket kell hoznunk, komplex mentális folyamatok zajlanak le a fejünkben, anticipáció, figyelemmegosztás, információ-átrendezés, tömörítés: ezek a sikeres tolmácsoláshoz és fordításhoz egyaránt szükségesek.

Milyen javaslatai lennének egy pályakezdő tolmács karrierjének beindításához?

Visszatérnék oda, hogy jó, ha a tolmács fordít is. Tényleg kevés az olyan tolmács, aki csak tolmácsol, mindenképp kell más nyelvi közvetítői tevékenység is mellé. Ez a szakmai fejlődés miatt is előnyös, hiszen mikor kikerülnek innen, tehetségesek, felkészültek, de kezdők. Ne csak a tolmácsolásban gondolkodjanak rövid távon, hanem más területen is. A nyelvi szolgáltatói szakma sok lehetőséget is ad. Ne keseredjenek el, ha az elején úgy érzik, nincs annyi lehetőségük tolmácsolásra, mint amennyit szeretnének. Előbb-utóbb, ha akarják, lesz. Az elején ne álmodjanak nagyot. Az ember nem rögtön a nagyhírű nemzetközi konferenciákkal kezd. Ha tolmácsok szeretnének lenni, akkor a mesterképzésük után mindenképpen az EMCI konferenciatolmács-képzésünket javaslom, hiszen ez képzés is szükséges, ha tényleg komolyan gondolják a szakma minőségi művelését. Úgy gondolom, hogy kezdésként az önkéntes munka nagyon jó lehetőség. Én is így kezdtem annak idején. Ha úgy gondolják, hogy van egy potenciális ügyfél, akivel kapcsolatot szeretnének kialakítani, akkor esetleg érdemes lehet ilyen munkát is elvállalni. Tehát: sok lábon állni, és sokféle munkát elvállalni. Kapcsolatokat kiépíteni; a képzés erre remek alkalom. A saját magam évfolyamán és a későbbieknél is látom, hogy nagyon jó kapcsolati hálót lehet kialakítani, nem csak diákok egymással, hanem tanárok és diákok között is létrejöhet minőségi kapcsolat.

Melyik éri meg jobban: szabadúszó tolmácsként dolgozni, vagy egy szervezet, tolmács központ alkalmazásában állni?

Szerintem is-is. A nemzetközi szervezetek közül csak az EU-ban hivatalos nyelv a magyar, tehát csak az EU szervezetei keresnek magyar tolmácsokat állandó alkalmazásra vagy szabadúszó tolmácsokat. Szabadúszó tolmácsként is érdekes munkájuk lesz. Több lábon kell állniuk; hogy mi éri meg, személyiség kérdése. Tudnak-e egy szervezeten belül hasonló témákkal, beszédtípusokkal dolgozni, vagy inkább arra vágynak, hogy változatosabb helyszíneken járjanak, más nyelvi közvetítői megbízásokat is elvállaljanak. Inkább biztonságra vágynak, vagy vállalják a bizonytalanságot, és tudják kezelni azt.

Milyen út vezet ahhoz, hogy valaki egy nagy nemzetközi szervezet tolmácsa legyen?

Általában azért nagyon sokat kell fejlődni és tanulni. Sokfajta tolmácsolási módot kell kipróbálni, sokféle tolmácsolási területen kell részt venni, mert ezáltal a tolmácsolási technikánk, a nyelvtudásunk és háttértudásunk is fejlődik. De a helyzetfelismerési képességet is, a stresszkezelési képességet is fejlesztjük, és ha kitartunk, akkor elérhetjük, hogy nagy nemzetközi szervezetek is megtaláljanak. A kitartás nagyon fontos, és rengeteget kell tanulnunk, élettapasztalatot szereznünk. És ez jól is van így: először ismerkedni a szakmával, rájönni, hogy tényleg nekünk való-e, hiszen osztályteremben gyakorlunk először. Volt már olyan hallgatónk, aki ígéretesnek tűnt, de mégsem bírta a stresszt, és fordítónak állt. Láttuk fordítva is: akit az osztálytermi tolmácsolás nem inspirált, a való élet pedig igen. Kell időt hagyni a végzés után, hogy lássuk, tényleg ez való-e nekünk, össze tudjuk-e egyeztetni az élet más területeivel.

Ön szerint hogy tud egy tolmács jobban érvényesülni? Ha több, széles körben beszélt nyelveken tolmácsol (pl. angol, német), vagy ha kisebb, kevésbé beszélt nyelveken (pl. szlovák)?

Nem is feltétlenül a nyelv határozza meg, hanem a szolgáltatás minősége, a felkészültség és a hozzáállás. Valóban, angol, német és francia nyelvekből folyamatosan van tolmácsképzés, így gondolhatjuk, hogy ezekből a nyelvekből nagyon sok van a piacon. És így is van, de nagyon jó, sokoldalú szakemberből kevés van. A minőség mindenhol nagy érték. A nem ilyen nagy mértékben elterjedt nyelveknél kevesebb a tolmács, de kevesebb is a munka. Azt gondolom, hogy nem a nyelvek határozzák meg, hanem az, hogy milyen minőségű munkát végzünk. Milyen jól tudunk együttműködni a megbízókkal, kollégákkal, hogyan tudunk kommunikálni a célnyelv felhasználóival. Ha a magyar piacot célozzuk meg, kivéve az EU intézményeit, abban kell gondolkodnunk, hogy egy erős B nyelvünk legyen, hiszen a magyar piac jellemzője, hogy „retúrban” kell dolgozni. Kevés kolléga képes ezt több nyelven is jó minőségben elvégezni. Tehát érdemes egy nyelvből nagyon jól dolgozni, és akkor semmi nem lehetetlen, bármilyen nyelvről is legyen szó – én így gondolom. Azonban megfigyelhető tendencia, hogy egy idegen nyelv már nem elég az érvényesüléshez.

Ön szerint a karon tanított nyelvek mellett milyen nyelvet/nyelveket érdemes még elsajátítania egy tolmácsnak?

Ezt nagyon nehéz előre látni, hiszen sok mindentől függ, az aktuális politikai és gazdasági helyzettől. Most a menekültválság miatt nagyon keresettek az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágánakegyes nyelvei, például a pastu és a dari is. De ki tudja, hogy ez meddig lesz így. Úgy gondolom, hogy akkor jó, ha az ember szereti azt, amit csinál, hiszen akkor megtalálja azt a helyet, azokat az alkalmakat, lehetőségeket, amelyek az adott nyelvvel kapcsolatban adottak.

Elég magas a bukási arány a tolmács záróvizsgán. Mi lehet ennek az oka, és hogyan lehet ezt elkerülni?

Ez nagyon nehéz kérdés, amelyet mi, tanárok is felteszünk magunknak minden egyes vizsgaidőszak után: mit rontottunk el? A mesterképzés indulásakor azt, hogy nem nagyon ellenőriztük, kit engedünk tolmács szakirányra. Ám ez mára megváltozott. Most már komolyabban megfontoljuk, elbeszélgetünk magukkal, és ha valakinél úgy látjuk, hogy jobb lenne, ha mégsem a tolmács specializációt választaná, akkor megpróbálunk erről elbeszélgetni vele. Egyszóval már jobban orientáljuk a hallgatókat.

Azt viszont nem láthatjuk előre, hogy a hallgatók mennyi energiát hajlandók ebbe belefektetni. Mi őszintén úgy érezzük, hogy azért kerül sor ennyi bukásra, mert nem gyakorolnak eleget. Nem akarom csak a hallgatókra hárítani a felelősséget, de ezt a mi szelekciós rendszerünkben nem láthatjuk előre, hogy Önök mennyi pluszt tesznek hozzá. A kontaktórákon kívül még rengeteget kell gyakorolniuk, hogy a vizsga sikerüljön, és ezt nem a vizsga előtt két-három héttel vagy két hónappal kell elkezdeni, hanem már az első évben.

Valamint a vizsga stressztényezője is sokat nyom a latban. Sokszor látjuk, hogy az órai stresszt már jól bírják – hiszen az órák is stresszesek: szerepelnek, visszajelzéseket kapnak, és mindig van valami, ami nem úgy sikerül – ezt már megszokták. Azt sem mondanám, hogy az önkéntes tolmácsolások során ne állnák meg a helyüket. A tolmács szakmának is az egyik alapvető jellemzője a stressz, tehát a tanulmányok és vizsgák során is természetes, hogy megjelenik.

Sajnos a tolmácsvizsga egy külön műfaj, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Ráadásul azt is látom, hogy egymást is sokszor stresszelik, negatív irányba befolyásolják a hallgatók azzal, hogy azt mondják nehéz és nagy a bukási arány.

Tudna pár szót mondani a bírósági és hatósági tolmácsképzésről?

A felvételi nagyon hasonlít a mesterképzésre való jelentkezés menetével: van egy írásbeli – amely során azt döntjük el, hogy érdemes-e további esélyt adni a jelentkezőnek – és egy szóbeli felmérés. A bírósági tolmácsolás a tolmácsolás speciális fajtája, speciális tudást is kíván, és a képzésen elsősorban ezt a tudást próbáljuk erősíteni a terminológiai órák, a gyakorlatok és a szakdolgozat keretében. Ki szeretném emelni, hogy ez hatósági tolmácsképzés is: nemcsak a tárgyalótermi tolmácsolásra, de egyéb helyzetekre is igyekszünk felkészíteni a hallgatókat, mind készség, mind háttérismeret szintjén. Ezalatt elsősorban a rendőrségi és menekültügyi tolmácsolásra gondolok. Ennek a képzésnek nagyon nagy a szakmai gyakorlati komponense. A képzést az OFFI-val együttműködésben hoztuk létre, az első és a második félév folyamán rajtuk keresztül járnak a hallgatók hospitálni tárgyalótermekbe, valamint a szakmai gyakorlatot is velük teljesítik.

A képzés általában 10–15 fős csoportokkal indul, és kimondottan a magyarországi bíróságokon jellemző tolmácsolási módokra készítjük fel a diákokat: elsősorban rövid- és hosszúszakaszos konszekutív tolmácsolás, blattolás és suttogó tolmácsolás. Magyarországon viszont nincs kabinban végzett szinkrontolmácsolás, az csak a nemzetközi bíróságokon jellemző.

Mit tart fontosnak megemlíteni a doktori képzéssel kapcsolatban?

Akkor érdemes rá jelentkezni, ha az embert érdeklik a fordítás, tolmácsolás, lektorálás, terminológia, tehát a nyelvi közvetítés folyamatai, és kedvet érez a kutatásra. A jelentkező legyen gyakorló nyelvi közvetítő, mert a fordítástudományi doktori program és kutatások alapvetően gyakorlatorientált kutatások, tehát a mindennapi gyakorlatra reflektálnak. Ha van olyan kérdés vagy kérdéskör, amely a gyakorlatban felmerül és szeretnének róla többet tudni, szeretnének elmerülni a témában és esetleg megoldani ilyen problémákat, akkor javasolnám. Nekem jelenleg 10 PhD-hallgatóm van, elsősorban tolmácsolást kutatunk: például a szöveggel támogatott tolmácsolást, a blattolást közbeni szemmozgáskövetést, az új információs és kommunikációs technológiák használatát a tolmácsolás során, a tolmácsok társadalmi helyzetét és megítélését Magyarországon. Ezek mind nagyon érdekes és Magyarországon még feltáratlan témák.

Üzenne valamit a mostani és a jövőbeli hallgatóknak?

Mindenkit arra bíztatok, hogy tartson ki. Tanuljon sokat és használja ki azokat az éveket, amelyeket nálunk tölt. Én is a tanszék hallgatója voltam, és nagyon jól tudom, mennyit tanultam, fejlődtem az itt töltött évek alatt. Véleményem szerint ez a mai generációkra is érvényes. Használják ki ezt a két évet és azokat a lehetőségeket, amelyeket nyújtunk maguknak, nemcsak tanulmányi, de közösségi szinten is, mert közösséget is teremtünk – persze csak az Önök együttműködésével.

Milyen feladatokkal jár a tanszékvezetés?

Bizonyára észrevették már, hogy mindig történik valami érdekes a tanszékünkön. Ehhez nagyon sok kommunikációra van szükség a kollégákkal, a hallgatókkal, a magyar és nemzetközi partnereinkkel, ugyanis szerencsére igen kiterjedt hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezünk. Rengeteg szervezéssel jár, tanulmányszervezéssel, új képzések beindításával, az oktatás technológiai hátterének a biztosításával. Remélem, a tanszék(vezetés) egyaránt szolgálja a hallgatók, az oktatók, az egyetem és a szakma érdekeit.

 

 

Fordítástudomány

Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés

elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből

(ISSN 1419 7480)

(megjelenik évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – 1 példány ára: 2000 Ft)

Főszerkesztő:

Klaudy Kinga

E-mail: klaudy.kinga@btk.elte.hu

 

            A Fordítástudomány magyar nyelvű, lektorált tudományos folyóirat, amelyet az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke indított 1999-ben. A folyóirat évente kétszer jelenik meg, alcíme: Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből.

            A Fordítástudomány célja, hogy magyar nyelvű szakmai fórumot teremtsen egy dinamikusan fejlődő, új interdiszciplináris tudományos kutatási terület művelői számára. A folyóirat a fordítástudományt a lehető legtágabban értelmezi. Helyet kap benne a fordítói és tolmácsolási gyakorlat bármely válfajának rendszerező és elméleti megközelítése. Az általános fordításelméleti tanulmányokon kívül nagy teret szentel a leíró fordításkutatásnak, a párhuzamos korpuszokon alapuló empirikus vizsgálatoknak, a fordítás és tolmácsolás oktatásának. Rendszeresen közöl műhelytanulmányokat, fordításkritikát. Figyelemmel kíséri a fordítástudományi, valamint a fordítástudományhoz kapcsolódó publikációkat, ezekről hosszabb elemző kritikákat közöl a Recenziók rovatban, és rövidebb ismertetéseket a Szemle rovatban.

            A folyóirat érdeklődésre tarthat számot a fordítás és tolmácsolás elméleti kérdéseivel foglalkozó szakemberek, tudományos kutatók, gyakorló fordítók és tolmácsok, irodalmárok és nyelvészek, fordító- és tolmácsképzésben részt vevő tanárok és diákok, nyelvi konzulensek és nyelvpolitikai szakértők, kiadók és szerkesztők, szótárkészítők és korpuszépítők körében.

            A kéziratokat kérjük elektronikus és nyomtatott formában az alábbi címre küldeni: Klaudy Kinga, főszerkesztő, ELTE BTK FTT, Budapest 1088, Múzeum krt. 4., F épület I. emelet 9–11. E-mail: klaudy.kinga@btk.elte.hu.

            A cikkhez kérünk 150 szavas angol és magyar kivonatot csatolni, öt-öt kulcsszóval. A beérkezett cikkeket először a szerkesztőbizottság bírálja el abból a szempontból, hogy illeszkednek-e a folyóirat profiljába. Ezután következik a névtelen lektorálási folyamat, amelyben a lektorok elfogadásra, átdolgozásra vagy elutasításra javasolhatják a kéziratot.

A korábbi évfolyamok tartalomjegyzéke és a közelmúltban megjelent folyóiratszámok teljes anyaga megtalálható az FTT honlapján: www.elteftt.hu. Korlátozott számban a folyóirat régi számai is megrendelhetők. Könyvtárak számára az esetleg hiányzó korábbi számokat lehetőség szerint pótoljuk.

Megrendelés, előfizetés: Bertalan Zoltánné ELTE BTK FTT, Budapest 1088, Múzeum krt. 4., F épület I. emelet 3–4. Tel: 4116500/5894. E-mail: bertalan.zoltanne@btk.elte.hu